Szia leccina!

Örülök, hogy te is szépen javulgatsz. Meglátod, hogy hétről-hétre egyre jobb lesz.  A gyógyuláshoz valóban sok türelem és kitartás kell. Szerintem is a kezelőcipő egy áldás. Nem is tudom, hogy mi lett volna velem  nélküle. Én 18. hét után megyek újra vissza a dokimhoz és remélem  akkor már megmondja a következő műtét ídőpontját. Én már két napja fel tudom venni a régi bőrcipőmet. Másképpen áll a régi cipőm is a jobb, illetve a mütőtt bal lábamon. Nekem is rosszul esett, amikor a dokim azt mondta, hogy egyenként fogja műteni a lábamat. Mostmár nagyon hálás vagyok neki érte és meg is értem, mert jót akart nekem. Nincs az embernek sem kiszolgáltatott, sem pedig bezártság érzése, mert tud mozogni, menni jóformán az első perctől fogva.   Több ídő kell a két műtét miatt, de sokkal nagyon a szabadságérzet. A kapcsokat én is akkor kezdtem erősen érezni, ahog apadt a lábamról a dagadás.  Mikorra várható neked a következő műtét?