kiscsillagnak, Lorának, és akik újnak érzik magukat

Amikor én voltam új (ez már kissé régen volt..):
Bejöttem ide, és már mindenki ismert
mindenkit, nem értettem a fele poénokat, és nem nagyon kaptam reagálásokat a hozzászólásaimra, pedig én előtte egy másfél-két hónapig csak olvastam olvastam... Eleinte rosszul esett, aztán cseresznyére hamar rájöttem, hogy új ember nyakába senki nem ugrik, ez itt nem barátságtalanság, majd ha mondom a magamét, akkor megismernek, és lesz majd valamilyen helyem. De mindaddig, míg van elszórva kb 25 hozzászólásom, nem tudnak rólam szinte semmit, mire alapozzanak?
A nosztalgiázás meg most "joggal" indult - ami eltűnt az ugye egyből szép, meg kívánatos.
Ha annak idején elmentettem volna, most idekopiznám Wágner úr rém találó mondatait a kocsma-törzsastal elméletéről, de szerintem ezt kopizás nélkül is meg lehet találni sok helyen, nemcsak a sört..