Kiscsillag:
Hatalmas lendülettel vetetted bele magad a Tasztalba és talán ezért érezted azt amit éreztél. Képzeld el ugyanezt az életben: Nagy, némiképp összeszokott társaság, belépsz, és rögtön elkezdesz repkedni, csacsogni - hamarosan dermedt csend, mindenki bambán néz rád, néhányan megjegyzést tesznek (esetleg bántót), majd tovább beszélgetnek, téged meg elfogadnak ilyennek, és nyugodtan repkedhetsz, csacsoghatsz, csevegnek veled, és így fogadnak el, aztán szeretnek meg amilyen vagy. Ennyi az egész. És különben is ilyen nickkel csak szeretni lehet valakit!