Afrikaans8 Creative Commons License 2011.02.01 0 0 2138

"Nem hiszem hogy bárki kétségbe vonná, hogy tele van a magyar nyelv Kis-Ázsiai eredetű szavakkal. Vagy akár az orosz"

 

Dallos Edina: „A török nyelvek legtöbbjében a ’sárkány’ jelentésű szó iráni vagy orosz eredetű, csak elvétve, elsősorban régebbi forrásokban találjuk nyomát annak a korábbi formának, mely a mai magyar nyelvben sárkány alakban van meg (köztörök sazaġan, melyet az ómagyar nyelv egy csuvasos nyelvből kölcsönzött).

 

Räsänen szótárában (1969) a következő alakokat találjuk: sazġan (Abû-Hayyân, mameluk kipcsak, Ibnü-Mühenna, Houtsma, oszmánli, krími tatár), kun sazaġan (Grønbech) ’Schlange’, ’Drache’. Szatmári Sándor, dobrudzsai gyűjtése alkalmával feljegyezte, hogy a dobrudzsai tatárság ismeri a sazaġan szót, ’vihar, viharos szel’ jelentéssel (Szatmári 2001, 199), az adat szerepel a dobrudzsai tatár szótárban is: sazagan ’güçlü yaz yağmuru’; 1. ’ploaie torenţială cu tunete şi fulgere puternice (= heves zápor mennydörgéssel és erős villámlásokkal); 2. ’vielie, tornadă’ (= szélvihar, tornádó); 3. ’zmen’ (=kígyo) (TTRS). (Ez az adat különösen fontos magyar szempontból, hiszen sárkány szavunk ilyen jelentéssel is bírt, helyenként meg ma is fellelhető e jelentésben.)

 

A szó etimológiája nem teljesen tisztázott: Bang a saza- igéből képzett szóként értékelte, melynek eredeti jelentése így ’sziszegő, mérges köpésű’ lenne (Bang 1917, 112–116; 1918, 37.), Ligeti Lajos ezzel szemben a ’sár, mocsár’ jelentesű sāz származékának tekintette (1986, 19.).

 

A ’sárkány’ jelentésű szó adatai a mai török nyelvekben: oszmánli dragon, ejder, ejderha (RTS); azeri äždaha (RAS); türkmen aždarχa (RtuS); tatár aždaha (RTaS); baskír aždaha (RBS); karaim anqїt, aĵidaχїr (RKaS); karacsaj-balkar drakon, ullu ĵїlan (RKbS); kumük aždaġa (RkuS); karakalpak aydarχa (RKkS); nogaj azdaa (RNS); kazak aydahar, ĵdaha (RKS); kirgiz aĵїdār (RkiS); neoujgur äždaha (RujS); özbeg aždaχå, aždar (RUS); hakasz drakon, sїr čїlan (RHS); tuvai ulu (RTvS); jakut drakon (RJS); csuvas drakon, aśtaχa (RČS).”

 

Természetfölötti szereplők a tatár varázsmesékben

Doktori disszertáció, ELTE-BTK, Bp., 2005, 17.

PDF

 

 

 

Hett. šargan(n)iya-, šarqanae- 'széttép, elpusztít, lerombol, megsemmisít'

In: Güterbock et alii szerk.: The Hittite Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago, vol. Š, fasc. 2., 2005, 265.

Előzmény: lyesmith (443)