"Béke-csináló";) eszközöket ültetünk be emberekbe, és az elmúlt pár hónapban (úgy szeptembertől) elég kemény hajtás volt. Rengeteget röhögtünk este felé már kínunkban a fáradságtól. Sokszor jártam haza este kilenc után. Kellett a pihenés, és karácsony alatt, mint rangidős senki, én mentem szabira. A negyedik könyv már belecsúszott a januári melódia elejébe, úgyhogy volt rá példa, hogy a dokik jöttek hogy: Sanyikám, kezdhetnénk? Mondom nekik: Si vis "Pace"-m para bellum! Még egy oldal és megyek... x)

Na ezért mondtam, hogy szabim alatt szívet még magyar kártyán sem akarok látni! :)