DAI, 2. fejezet:

„A besenyők a rhoszokkal is szomszédosak és határosak, és ha nincsenek egymással békességben, gyakran végigportyázzák Rosziát, s alaposan megkárosítják és feldúlják azt. A rhoszok is azon vannak, hogy fenntartsák a békét a besenyőkkel. Ugyanis tőlük vásárolnak szarvasmarhákat, lovakat és birkákat, s ilyenformán könnyebben és bőségesebben élnek, mert az említett állatok egyike sem lelhető fel Rosziában. Mi több, a rhoszoknak nincs módjukban hadba vonulni határaikon túl, csak ha a besenyőkkel békében vannak, mivel amíg ők távol vannak saját földjüktől, ezek támadást intézve elpusztíthatják és feldúlhatják területüket. Ezért a rhoszok egyrészt, hogy ne károsodjanak őmiattuk, másrészt mert erős ez a nép, annál inkább arra törekednek, hogy megnyerjék szövetségüket, s biztosítsák maguknak segítségüket, azért is, hogy megszabaduljanak ellenségeskedésüktől, meg azért is, hogy segítségükben részesüljenek. A rómaiak e császári városába sem tudnak eljutni a rhoszok se háború, se kereskedés végett, csak ha a besenyőkkel békében vannak, mert – miközben a rhoszok hajóikkal a folyó zátonyaihoz érkeznek, s azokon csak úgy tudnak átjutni, ha hajóikat kivontatják a folyóból, és vállukon cipelve szállítják át – a besenyő nép emberei rájuk támadnak akkor, és mivel két bajjal nem tudnak megbirkózni, könnyen a rövidebbet húzzák, és lemészároltatnak.”