Szia Judit! Maradj velünk!!!

Nálunk is ugyanez tapasztalható az oviban, mint Gyöngyösnél. A szülők most, a középsős szülőin megköszönték, hogy az ovi fogadta a lányom, és nekünk, hogy megbízunk az oviban, és idehoztuk, hisz az ő gyerekeik rengeteget tanulnak általa. Az óvónéni összegezte a tavalyi évet abból a szemszögből, hogy a lányommal milyen az élet. Sírt...:) Jól esett.

A gyerekek nálunk is így vannak. Van olyan, aki egyáltalán nem tud mit kezdeni vele. Nem baj, valószínűleg zárkózottabb, és fél, hogy rosszat tesz vele, vagy rosszul szól. Ez genetikai kódoltság lehet:) De nem bántja senki. Van, aki pedig kifejezetten szereti. Tavaly belé is szerelmes volt egy kisfiú!:)

Írtam tegnap, hogy egyre többször felül?

Hópihe! Látod, mindig onnan jön a segítség (esetedben szóban, a napközis tanár személyében), ahonnan nem várnád:)