Kedves otranto!

 

Utána néztem, hogy "szaladt Károlyi Belgrádba", és hogy mi a helyzet Károlyi 1/3-nyi (400 ezer fős?) hadrafogható hadseregével.

 

Sok diplomáciai levelet végigolvastam, és nyugodtan mondhatom, senkinek a fejében fel nem merült, hogy Károlyinak bármilyen hadserege lehetne és bármilyen ellenállást kifejthetne. Bármilyen veszélyt jelentene akár a Csehszlovákokra is. A padovai egyezményt a Monarcia nevében kötötték, Magyarország meg közben önálló állam lett.

 

A diplomáciai levelekből kiolvasható minden fél részéről az általános rettegés a bolsevizmustól, de a magyar hadsereggel kapcsolatosan semmi.

 

Például Franchet d`Esperey tábornok levele Clemenceau-nak, 1918. november 8.:
http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/francia-diplomaciai-080904-318
"Válságos helyzet Magyarországon

 

A Károlyi-kormány sem fegyveres erővel, sem alkotmányos támogatással nem rendelkezik. A helyzetet igen erős bolsevik mozgalmak veszélyeztetik.

 

A jelenlegi magyar kormány sem Kövess tábornagyra, sem természetesen Mackensen táborszernagyra semmi befolyással nem bír.

 

Másrészt Magyarország legfeljebb két napra elegendő szénnel rendelkezik. Ezért azt kéri, hogy a szövetségesek érjék el a prágai kormánynál a cseh területen visszatartott szénszerelvények szabad továbbhaladását Magyarországra."

---------------------------------------------

Horthy és a Nemeti Hadsereg
Tudomásom szerint közvetlenül a Nemzeti Hadsereg állományába csupán kb. 8000 fő tiszt és altiszt tartozott. Ez sok hadosztálynyi erő tiszti és altiszti létszáma. Gépfegyverekkel és néhány ágyúval is fel voltak szerelve.

 

A románok által meg nem szállt területen is legalább negyedmillió katonakorú és kiképzett, világháborút megjárt katonát lehetett volna újra sorozni. Horthy Siófok környékén sorozott is, és ruházattal és fegyverzettel úgy látta el őket, hogy végigrazziázta a környékbeli falvakat katonaruhákért és puskákért.
Ezért aztán eléggé szedett-vedett benyomást keltettek.

 

Azonban a rendelkezésére álltak további csapatok sorállománnyal és tisztikarral.

 

Kádár Gyula valamiért kizárólag a saját ezredéről beszél, holott csak Szegeden hadosztálynyi magyar erő állomásozott, de ezt csak "szegedi helyőrség"-nek nevezi. Aztán annál a résznél, hogy Horthyék után ez az egység is útnak indul elsősorban Kaposvárra, váratlanul megnevezi a hadosztályparancsnokot is, Bernátsky Kornél altábonagy. És ugyanitt megemlíti, hogy Lehár ezredes vezetésével Szombathelyen és Sopronban is állomásozott némi haderő.

 

Nem ismerem hogy a többi Dunántúli városban milyen erők állomásoztak, de legalább két hadtestnyi azaz hat hadosztály állomásoott itt laktanyákban. Ezek nyilván nem teljesen feltöltött és nem teljes harcértékű alakulatok lehettek.

 

Kádár Gyula ír az "Antant-riadókról", amikor az ellenőrző bizottság ellenőrizte a létszámot és fegyverzetet a laktanyákban. A létszemfeletti állomány civilben dobizott, a tiltott fegyvereket meg magánlakásokban tárolták, és éjjelente civilben szállították más lakásba, ha jött a füles, hogy a bizottság mgtudta egy ilyen lakás címét.

 

A létszám feletti katonák különféle minisztériumok bérjegyzékén szerepeltették, és nekik a laktanyákon kívül tilos volt egyenruhát viselni.