Nekem általános tapasztalatom, hogy a szerelők 98%-a egyáltalán nem ért az üzemeltetéshez. És ez üzemeltetési kérdés. Az olaj a hőcserélőben "kiég", és szilárd formát vesz fel. Ez a hőingadozás miatt porrá válik, a porból olajból, vízből pedig iszap lesz. Ami lerakódik mindenütt, ahol csak tud. Mivel a mai radiátorok áramlási keresztmetszetei kicsit, ezért már nem áll meg a radiátor aljában. Eltömít az mindent, különösen a hőcserélőket. Legjobban a HMV hőcserélő az ellensége.

 

A HMV vízköre egy másik téma. Annak a vízkövesedése megelőzhető, ha állandó mágneses vízkő-szerkezeti átalakítót beteszel a bemenő víz körébe. Kb. 5000Ft, nálam 2 év után egyetlen porszem sem volt a HMV hőcserélő használati víz oldalán. A víz vízköves maradt, csak nem tud leragadni a folyamatosan víz alatt lévő rendszerben...

 

A mechanikus iszapleválasztónak valóban nincs sok értelme, mert a fűtőkör egyszeri kitakarítása, és megelőző adalékkal való feltöltése végleges megoldás a problémára. 5-10 évente kell pótolni az akkorra már megdölgött adalékot, és 1 pótlás 6-10ezer. 5-10 évente ez nem nevezhető költségnek. Az egyszeri takarítás drága, de a rendszer hatásfokában mérhető (házilag is, HMV használatnál elég könnyen)... és akkor nem vettük még figyelembe azt, hogy mennyivel tovább bírják az alkatrészek az egész fűtés tekintetében. Nem mindegy, hogy egy alkatrész 5 évet, vagy 10-et bír ki. 2 évente savazás meg eléggé luxus szerintem.

 

(házi hatásfok mérés: kell hozzá sajnos hőmérő, ha a kazán nem tudja kiírni a bemenő/kimenő víz hőmérsékletét. Fontos, hogy a mérésnél minden más csap zárva legyen mind a melegvíz, mind a hidegvíz körön! A kazánhoz legközelebbi csap kinyit, először a hideg víz addig, amíg a hőmérő be nem áll fixen a legalacsonyabb hőmérsékletére, aztán melegvízzel ugyanez, végül a melegvizet nyitva hagyva pl. egy 1.5 literes üdítős flakon, vagy ha van pontosabb mérőeszköz, a víz áramlási sebességét stopperrel tizedre pontosan lemérni...) Ebből kiszámolható a vízmelegítéshez szükséges teljesítmény. A melegvizet nem szabad elzárni ekkor sem! Gondoskodni kell, hogy minden más gázüzemű cucc (ha van), ki legyen kapcsolva, elzárva. Futás a gázórához, stopper, és megmérni az ezred-es számláló 1 teljes körét (azaz 10 liter gázt). Ebből megvan a gázból felvett teljesítmény. Sajnos a gáz minősége változik, így ez utóbbinál van némi szórás, de az alábbiak alapján kiszámíthatók a teljesítmények:

 

Gázórás teljesítmény: 432-t el kell osztani a mért idővel (10 liter gáz ideje), és megkapjuk a teljesítményt. Azaz ha pl. 17mp alatt fordult körbe a legkisebb számláló, akkor 432/17=25.4kW a "gázteljesítmény". (FőGáz decemberi számlában szereplő gáz-fűtőértékből számolva)

 

A kazánnál történt mérés már kicsit bonyolultabb, de azt is leszámoltam ilyen egyszerű műveletekre, másfél literes palack megtöltését feltételezve. Az idők másodpercben vannak! Amit előre ki kell számolni, az a meleg és a hideg víz hőmérsékletének különbsége, egyszerű kivonás. Ha a meleg víz 45 fok volt, a hideg pedig 7, akkor a különbség 38. Nos, Ezt a különbséget meg kell szorozni 6.27-tel, és el kell osztani a másfél literes flakon megtöltésénél mért másodpercekkel! Azaz ha pl. 10 másodperc alatt sikerült megtölten a flakont, akkor 38*6.27/10=23.8kW a víz melegítéséhez szükséges teljesítmény.

 

A hatásfok kiszámításához ezt a kazánnál számított teljesítményt le kell osztani a gázóránál mérttel, azaz 23.8/25.4=0.937=93.7%-os a kazán hatásfoka...

 

Egy jófajta kondenzációs kazánnál ez 120% is tud lenni... (pl. nálam)

 

Akit érdekel, honnan ezek a fura számítási módok:

 

gázóra: a mért idővel le kell osztani 3600-at, azaz óránként mekkora a gázfogyasztás. 1 m3 gáz 9.5kWh fogyasztásnak felel meg, ezzel be kell szorozni a kapott számot, és mivel 1 órára vonatkozik, így kW-ban a teljesítményt kapjuk meg...

 

A kazánnál: W=c*m*dT mindenki által ismert összefüggés, ahol c a víz fajhője 4180, m a tömeg (most a literrel egyenlővé téve), a hőmérséklet különbségről szó volt. Mivel másfél liter víz, így nem 3600mp, hanem 5400 a kiinduló idő, ezt osztjuk le a mért idővel, és megkapjuk az m értékét. A végeredmén Joule-ban jön, de nekünk kWh kell, ezért 3.6millióval osztani kell. És mivel 1 óra időről van szó, ezért kW a végeredmény. mindkét esetben a számításban állandóként szereplő számokat összevontam, ezért lett egyszerű...