Áprily Lajos

Madarak

 

Hó esett. A tar hegy orma

habfehéren integet.

Erdőkből a hó leűzött

őszapókat, pintyeket.

Almafánk és csipkebokrunk

madarak tanyája lett...

Walther von der Vogelweide

lelke száll a kert felett.

Titkos erdőn, vadcsapáson,

babonás ösvényeken

ez a nyugtalan madár-raj

hányszor volt kíséretem.

Mennyi füttyös és bolondos,

vígan cserregő barát...

Megetetem Walther von der

Vogelweide madarát.

Most a ködből méla hangok

hullanak, mint halk rimek.

Bús pirók-jel. Csak varázsló

és poéta érti meg.

Pinty felel rá. Cinkeszó. - Most

szállingózni kezd a hó.

S Walther von der Vogelweide

megölel a múlton át, mint

mesebeli nagyapó.