Orbán előhúzta az aduászt: Mi vár a médiatörvény kritikusaira? Heti Válasz Online- itthon@hetivalasz.huUtolsó módosítás:2011.01.07. - 19:25Létrehozás:2011.01.07. - 16:18 2011.01.07. - 16:18

 

Ha úgy látjuk, hogy a médiatörvény gyakorlati megvalósulásánál bármilyen politikai aggály igazolódik, készek vagyunk azokat orvosolni - jelentette ki Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval közös pénteki tájékoztatóján, Budapesten.

A miniszterelnök közölte: a magyar elnökség sikerességének előfeltétele az is, hogy „rossz politikai viták ne árnyékolják be az elnökség idejét". Úgy fogalmazott: „Itt állunk a leggyengébben", utalva arra, hogy a médiatörvény okán Magyarországot nagyon komoly támadás érte.

Hangsúlyozta: a médiatörvény európai minőségét illetően úgy gondolják, a Bizottság a megfelelő jogi vizsgálatok elvégzése után „mindannyiunkat megnyugtató jogi szakvéleményt" ad majd arról, hogy a vita alatt álló jogszabály az EU-s elvekkel, bevett jogszabályi megoldásokkal összhangban van-e, vagy sem.

„Biztos vagyok benne, hogy Magyarország számára diszkriminációmentes jogi véleményt fognak elkészíteni és egyenrangú mércével fogják majd a bizottság jogi szakemberei mérni a magyar jogi megoldásokat más államok jogi megoldásaihoz" - mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: mint minden jogszabály, így a médiatörvény gyakorlati megvalósulását is figyelemmel kísérik, és ha úgy látják, hogy ennek során bármilyen politikai aggály igazolódik, akkor természetesen készek azokat orvosolni.

Kiemelte: mindent megtesznek, hogy a médiatörvény körüli vita ne nehezítse a magyar EU-elnökséget.

Egyúttal finom oldalvágást tett az uniónak, a magyar elnökség esetleges kudarcának ódiumát a médiatörvény kritikusaira testálva: „Innentől kezdve ez a kérdés nem csak magyar, hanem európai kérdés is, a sikeres magyar elnökségben nem csak Magyarország, hanem mindenki érdekelt, beleértve a Bizottságot, és az Európai Unió másik 26 államát is."

A BBC tudósítója azt vetette fel a magyar miniszterelnöknek, hogy valószínűleg nem lesz mindig hatalmon, azonban „koncentrálják a hatalmat a média felett, kormányképviselők kezébe teszik az irányítást". „Nem aggasztja az, hogy egy jövőbeni magyar kormány esetleg rosszul használja fel, visszaél ezekkel a most bevezetett eszközökkel?" - kérdezte.

Válaszában Orbán Viktor azt mondta: ha az lenne a helyzet, ami a kérdésben megfogalmazódott, akkor aggasztaná, de szerinte a kérdés kiinduló állítása nem egyezik a magyar helyzettel. A magyar médiahatóság jogosítványai ugyanis semmivel sem haladják meg más EU-s tagállamok médiahatóságainak jogosítványait - közölte. „Nem hoztunk létre semmilyen túlkoncentrált hatalmat, ha létrehoztunk volna, az helytelen lenne, de nem ez a helyzet" - jelentette ki.

Ha az EU jogi értékelése azt mondja, a magyar médiahatóság jogköre koncentráltabb, mint az EU többi tagállamában, „akkor természetesen azt mi meg fogjuk fontolni, és változásokat eszközölünk. De biztos, hogy ilyet nem fognak mondani, mert tényszerűen nem ez a helyzet" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Közölte, fontosnak tartja, hogy a José Manuel Barrosóval folytatott megbeszélésen világossá tudta tenni: Magyarország nem tud elfogadni  olyan gondolkodásmódot, amely az országgal szemben azért fogalmaz meg bármilyenfajta kételyt a demokratikus elkötelezettséget illetően, mert itt még csak húsz éve van demokrácia, máshol pedig 200 éve. Ez a diszkrimináció alapja volna - jelentette ki, hozzátéve, Magyarország olyan ország, amely nagyon sok vért áldozott a szabadságért, nagyon sok emberi életet áldozott a demokráciáért, amely egy totalitárius rendszerrel szemben a siker csekély esélye mellett is hajlandó volt felvenni a küzdelmet, és harcolni. Ezért a magyar demokráciának szerinte ugyanaz a tisztelet jár Európában, mint bármely más EU-s ország demokráciájának.

 

A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem kívánnak harci kérdést csinálni a médiából, az számukra nem presztízskérdés, szkander vagy erőpróba. Számukra ugyanis minden törvény Magyarországon - legyen gazdasági vagy médiatörvény - a „common sense", józan paraszti ész és a „reasonable arguments", ésszerű érvek kérdése. Ha ezek kikövetelik, hogy változtassanak, akkor változtatnak, de ezek hiányában sem kampány, sem nyomás hatására semmilyen változást nem fognak eszközölni - közölte.

Magyar újságírói kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt kérte az átmenetileg, három évig válságadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt.

„Erről nem szoktunk beszélni, de Magyarország egy szegény ország. Magyarországon a nettó átlagjövedelem nem éri el a havi 600 eurót. A 10 millió magyar emberből több mint 3 millió az európai uniós szegénységiküszöb-számítás szerint szegénynek minősül. A nyugdíjak értéke valahol 200 és 300 euró között lehet, havonta. Az átlagnyugdíjak értéke. Nekem egy ilyen országban kell a költségvetést konszolidálni, az államadósságot csökkenteni, beindítani a növekedést, külföldi befektetéseket vonzani, és közben versenyképessé tenni az országot" - szögezte le a magyar kormányfő.

A különadó ügyében az Európai Bizottság José Manuel Barroso elnök közlése szerint január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.

A különadókat firtató felvetésre Orbán Viktor azt mondta: ez a kérdés még előttük van, korábban azonban már érintették. A válságadókkal összefüggésben kifejtette: álláspontja szerint 2010-ben Magyarország tette a legtöbbet, a magyar emberek vállalták a legsúlyosabb veszteségeket a korábbi gazdaságpolitikai hibák kijavításáért és az ország versenyképességének helyreállításáért. Utóbbi érdekében 2010-ben Magyarországon egy hónapi nyugdíjjal csökkentették a nyugdíjakat, egy hónappal csökkentették a közalkalmazottak bérét, a nyugdíjkorhatárt egy év alatt felemelték 62-ről 65 évre, áfát emeltek, és a GDP egy százalékát jelentő teljes minisztériumi költségelvonást hajtottak végre - sorolta. Rámutatott ugyanakkor: „ez még mind kevés lett volna, és én csak azt tudom mondani minden vállalatvezetőnek, hogy bátran álljon ki a magyarok elé, és mondja azt, hogy szerinte kéthavi nyugdíjról kell lemondani egyetlen év alatt vagy kéthavi munkabérről". Szerinte a kölcsönös felelősségvállalás jegyében sajnos a vállalkozói szektornak is szerepet kell vállalnia a magyar gazdaság versenyképességének visszanyeréséért.

Visszautasította, hogy nemzeti alapon különbséget tettek volna a cégek között, ugyanis - mint mondta - az energia- és a bankszektor esetében is magyar szereplők a legnagyobb befizetők.

Közölte: Magyarország a termelés tekintetében versenyképes akar lenni Kínával, Brazíliával vagy bármely más feltörekvő országgal, még Afrikával is, ezért a termelő kapacitásokat a lehető legnagyobb mértékben támogatják - ha magyar, ha külföldi. Így a nagy gyárüzemeket nem fogják válságadóval terhelni, mert az keresztezné gazdaságpolitikai céljukat.

Azt kérte az átmenetileg, három évig krízisadó alá vont cégektől, hogy ne legyenek érzéketlenek Magyarország problémái iránt. Hozzátette ugyanakkor, megérti a nemzetközi cégeket.

José Manuel Barroso megerősítette, hogy a válságadók ügyében az Európai Bizottság hivatalos panaszt kapott. A Bizottság - amely már korábban, október 22-én lépett, levélben fordult a magyar kormányhoz - elkezdte vizsgálni, hogy a törvény megfelel-e az uniós jogszabályoknak a direkt és indirekt adózás tekintetében. „A lehető legnagyobb objektivitással vizsgáljuk ezt az ügyet" - jelentette ki.

A bizottsági elnök kifejtette: amikor a Bizottság ilyen panaszt kap, amely felveti a belső piaci versenyszabályok torzítását, tájékoztatják az adott országot. Közölte, hogy a Bizottság január végéig várja megkeresésére a hivatalos magyar választ.