Kösz a hosszú leírást.

Az a baj, hogy az ilyenek nekem nem nagyon mennek, mindig elkalandozok, meg türelmes se nagyon vagyok. Persze már az is használ, ha csak megpróbálom, de azt hiszem, valami saját módszert kéne kikísérleteznem.

És valóban, ma történt egy spontán tudatos álom (kemény három másodpercre lettem tudatos :-). Megint felébredtem hajnalban, és néhány perc múlva visszafeküdtem, még valamire gondoltam, mielőtt elkezdtem volna a tudatmegtartást, és ez elég is volt ahhoz, hogy ne kezdjem el, hanem szépen elaludjak.

Valami meglehetősen hosszút kezdtem álmodni, minden átmenet nélkül helyszíneket váltottam, az utcán voltam pizsamában valami autó mellett (nem, ez abszolút nem keltett gyanút bennem), valami étteremféle ablakán néztem éppen be, és ekkor minden különösebb ok nélkül teljesen biztos voltam benne, hogy álmodom. Elkezdtem sétálni, gondoltam, most jól megfigyelem a környezetet, ránéztem az út melletti oszlopokra, de már inkább csak az oszlop koncepciója maradt az agyamban, még rajznak is gyenge volt, amit láttam. Elkezdtem dörzsölni a kezem, de közben a kép már teljesen kiesett, sötétség volt, de azt még mindig éreztem, hogy a két kezem összeér, aztán mintha felbukkantam volna a víz alól az ágyra, egy másodpercnyi hamis ébredés, majd igazi.

Valamivel később volt egy igazi hamis ébredésem is (no ezt jól megmondtam), abban a szobában "ébredtem", ahol kellett volna, de olyasvalakivel kezdtem beszélgetni, aki még csak nem is hasonlított valódi önmagára...