Szerinted mennyien beszélhették a latint abból a kb 3,6 millió magyar emberből, akik itt éltek akkor? A latin nyelv ismerete szorosan összefüggött az egyházi pályafutással. Nem gondolom, hogy a papokon (az írók is többnyire közüllük kerültek ki) kívül olyan nagy számban lettek volna ennek a nyelvnek művelői. 
Így van, a Schwabische Türkei a török után jött létre... a mondatban szerepel is, hogy "később aztán". Viszont, ha ezt nem nézzük, akkor sem igaz az az állításod, hogy a kitelepítésükig együtt maradt volna a középkorban betelepített német nyelvű lakosság. 
"Mivel a középkorban a legnagyobb és legjelentősebb városaink lakossága elsősorban német volt, vagy e városok jelentős német lakossággal rendelkeztek (Buda, Kassa, Pozsony, Sopron, Nagyszeben, Brassó stb.), a nemesek és a városi polgárok küzdelme túlnyomórészt a magyarok és németek között folyt, s így kaphatott esetleg nemzetiségi színezetet." 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_kisebbsegek/2009/nemetek/Nemzetisegek_a_tortenelmi_magyarorszagon/pages/006_etnikumok_a_kozepkori_magyar.htm

Részemről simán elképzelhető, hogy német nyelven tudó, német nemzetiségű papok futkároztak szerte az országban (ami ugye nem zárja ki, hogy ne tudtak volna latinul, ami szintén alap volt). A nemzetiséggel együtt jöttek a papjaik is, ez egyeltalán nem elképzelhetetlen. Nem egy ilyen városba be sem tehette a magyar a lábát akkoriban, ez pedig egyértelművé teszi, hogy a papok is a sajátjaik közül kerültek ki.