Vannak középtávú elgondolások? Én nem látom őket. Teljesen mindegy, hogy lesz-e felújítás vagy sem, töb utasra nem lehet számítani, és ez nem is cél. Van egy rendkívül rossz, utasellenes menetrend, ehhez társul egy még rosszabb, még utasellenesebb díjszabás, és ezt mind megspékelik az albániai műszaki állapotok, valamint az utasellenes szemlélet és hozzáállás. Ebből a képletből nem több utas jön ki. Mindegy, hogy 10 perccel rövidebb vagy éppen hosszabb a menetidő. A zemberek nem tudják, hogy mire számíthatnak a pénzükért. Nem lehet tudni, hogy mit kapunk az IC-pótdíjért. 30 percenként járnak az üresebbnél üresebb IC-k Ceglédre. Nem értem, hogy az egyik milyen pluszt nyújt 540 forintos pótjegyért a másik 360 forintosához képest. a drágább nem gyorsabb, nem kényelmesebb, ugyanúgy semmilyen komfortot nem nyújt, de mégis többe kerül a pótjegy.

A menetrend teljesen légből kapott, nem bizonyított elveken alapul. A díjszabás a közgazdaságtan alapelveit teljesen figyelmen kívül hagyja. Arról pedig jobb nem is beszélni, hogy a jóval jobb minőségű szolgáltatást nyújtó cseh és szlovák vasúthoz képest abszolút értékekben is drágább, holott Magyarországon 10000 forinttal alacsonyabb a bruttó minimálbér. De a minimálbért kereső osztrákok is több 100 km-es vonatjegyet tudnak venni a fizetésükből.

Itt nincs koncepció, hanem ad hoc jellegű felújítások, díjszabás és menetrend van.