Élvezettel olvastam a szilveszteri megemlékezéseket. 66' szilvesztere, Kovács hdgy természetesen  zászlóalj napostiszt az 1 z.-nál. Foricsek Laci bácsi is valamilyen szolgálatban volt. - Hadnagy elvtárs! Nem lesz itt semmi gond! - Fötörzsőrmester elvtárs, azt mondta a Hamar (Opk) kutatni kellene piák után. - Nyugodjon meg hadnagy elvtárs, nem kell itt kutatni semmit! Addigra megtanultam, hogy bízni kell az öregben, nem kutattunk. Késő délután az épület legfelső szintjén járva, gyanús neszt észleltem a padlásfeljáró felől. Bekukkantottam a homályba, felismertem, hogy Friedmann honvéd, Laci bácsi sofőrje próbál vasfürésszel egy böhöm nagy lakatot eltávolítani a padlás vas ajtajától.(A padlásfeljáró azt megelőzően mindig nyitva volt) Megyek Laci bácsihoz. Mondja, tudom, az előbb tőlem kérte a fűrészt, hagyjuk hagy dolgozzon. Friedmanus győzött, a csapat özönlött volna a lelőhelyre, Laci bácsi hivatta sofőrjét, adott neki egy még böhömebb lakatot. - Fiacskám, tegye fel ezt a padlásfeljáróra, a vasfürészre gondolom már nincs szüksége, azt adja le. Újév reggelén megint hivatta Friedmannt, egy nagy szolgvez ládával felbattyogtak, telerakták, fél évig nem volt gondja a repi piára. Friedmannt meg az első adandó alkalommal beküldte mondjuk a nyírádi vasboltba: Fiacskám, emlékszik még mekkora lakat volt szilveszterkor a padlásfeljárón, na egy olyat vegyen!

 gyula