mikor kimegyek a kertbe, bizony van, hogy nehéz... egy óra mulva mindenem megolajozódva, abba se akarom hagyni :oo  na azért bevallom, hogy este meg mint a krumplis zsák dőlök el...

bizony azt tapasztalom, hogy sokkal jobbat tesz a mozgás az izületeknek, mint a kényelmesség...  nem szabad az embernek elhagyni magát, és nem a bajokra kell figyelni... egy kis erőfeszités, egy kis akarat és csoda történik....

viszont, ahogy a Mestered nagyon bölcsen mondta, megfontoltan, nem pazarolva az erőt kell mindent csinálni.. nem mindegy, hogy guggolok, vagy térdelek...  van egy kis sámlim, azon araszolok sokszor... váltogatom a módokat.

Talajtakarók nagy segitők...és ezt maximálisan ki is akarom használni... a vadgyep sem rossz, csak mindig nyirni kell, nyesedékkel is takartam már, ugy tünik, jó--- ezt megtapasztaltam... gyomirtót még nem használtam, de ha kell, bevetem azt is... mulch egy vagyon nagy területen, és évente legalább 2x kellene takarni...ugy-e? egyenlőre csak a féltettebb növénykéim alá tettem, talán lassan mindenhova jut, ahova kell....

jól gondolom?