"A "beláthatatlanul sok" is egy lehetséges becslés, és az empirikus vizsgálódás ott jön a képbe, amikor ezt megbecsülöd. Amikor megbecsülöd az alapján, amit empirikus alapon tudsz a világról. Az, hogy akkor ezek szerint nagy valószínűséggel egy szimulációban vagyunk, csak egy következtetés. Nem elrugaszkodott a tapasztalatoktól, hanem a tapasztolatokra támaszkodik."

Eddig egyáltalán nem erről volt szó, hanem éppen az ellenkezőjéről. Arról, hogy a szimulációk számát nem empirikusan kapja meg (hiszen hogyan, mi alapján tehetné ezt?), hanem eleve spekulatív módon. Vagyis feltételezett egy nagyon nagyszámú szimulációt (olyan alapon hogy az elvileg lehetséges, és akkor bizonyára van is), és akkor ebből egfyetlen egy számtani művelettel számol egy valószínűséget. De hangsúlyozom, nem volt semmilyen empirikus alap a becslésre. Hiszen pont ez a bajom az egésszel, és erről pofázok már órák óta, hogy az egészből kimarad az empiria.

Az abszurd pedig az az eredmény, amit mondtam, vagyis hogy ilyen teljesen spekulatív alapon (és ez nem is argumentum ad absurdum) az jön ki, hogy gyakorlatilag biztos hogy szimulációban élünk. Mindez elméletileg, egy számítással, anélkül hogy erre bármilyen jel, bizonyíték lenne. Ez az abszurdum.