Hát az én családomban egy-két szovjet fan így nézett ki :

(az egyik sógor volt )

 Neveltetése folytán nagy imádója volt a SZu -nak.

 A belügynél helyezkedett el (hol másutt a francban )

 Élvezte a sok kiváltságot.

 Úgy 74 -75 -ben aztán jutalomból álmai világába a nagy Szovjetúnióba utazhatott vagy egy hétre -. Természetesen közpénzen.

 

 Mikor haza jön magyaráz   - nekem  -, hogy képzeljem  ott nem úgy van mint nálunk. Nálunk akkor ha bőség nem is volt, de élelmiszert azért lehetett kapni. Így egy sertésből kimértek combot, karajt (rövidet , hosszút néha szűzpecsenyétis ) aztán lapockát, tarját, dagadót meg még a fene tudja azt a szegíny malacot hányfele trancsirozzák.

 Na mondta a sógor : képzeljem ott nem így van, hanem a hentes feldobja a féldisznót a nagy ormótlan tőkére, majd a bárddal ahogy következik levág egy darabot, bele az újság papírba és fizet a dolgozó (gondoltam , szerencséd volt, hogy pont egy hús osztást fogtál ki.) meg mondja a többi szerinte nem normális dolgot (sok lehetett.). Na mindegy, azért nem tért meg. Nyomban ott magyarázatot/felmentést is adott. Mondá megérti  - a szovjet államnal segíteni e kell az elnyomott gyarmati sorból felszabadult nípeket. Ezért nem telik otthon jobbra náluk.

 Na gondoltam - sógor te menthetetlen vagy. Aztán elköszöntem. Azóta még eccer láttam  !!

 A másik a sógórnőm - teljesen más családból. Olyan első értelmiségi volt (szegény már meghalt )

 

 Ő is hivő volt  - mármint az eszmében.   Aneveltetése miatt. Pártagság, miegymás.

 

 Ő úgy 83 -84 -be jutott ki a nagy szovjet államba - ráadásul a Baltikumba.

 Hát haza jövet látszott rajta a nagy csalódás - pedig ha látta volna az" igazit." A baltikum mégis csak  valamikor németlovagrend, meg hanza vagy mi fene volt.

Ő ezután már visszafogottab lett !!