jó hogy erröl meséltél... megnyugtató,hogy nemcsak én jártam hasonlóan..kicsit más szempontból de velem is megtörtént ez,hogy a lánykám -aki ráadásul egészséges okos és még szép is- kiakadt ö kb 8-10éves kora között,hogy minek szültem öt erre a nehéz világra. és én vagyok önzö,mert magamnak akartam jót ezzel, nem neki, mert ha rágondoltam volna és neki akarok jót akkor meg sem szülöm.söt egyet sem szülök,mert biztosan nekik sem az és olyan a világ amire gondoltak,csak ök nem tudnak/mernek ennek hangot adni.

hetekig tartott mire kigyurmáztam ezeket a gondolatokat a gyerekböl és igen komoly kihivás volt...