Kuczka Péter, *Székesfehérvár, 1923. márc. 1., †?, 1999. dec. 8.: író, újságíró, szerkesztő, műfordító, sci-fi író

 

 

PESTI LEVEGŐ

 

A fenyőerdők levegője jobb,

gyanta illata s oxigén pezseg.

S a völgy, amelyben kis patak locsog,

egy sikátornál tán százszorta szebb.

 

Itt vegyigyárak savas füstje száll,

s üzemek felett szürkül a korom,

mégis, mikor az éj óráinál

szobámban ülök, nyitva ablakom,

 

s egy kicsi szellő lopva lesuhan,

frissnek érzem, mint széna illatát,

felpillantok és nézem boldogan

az égi s földi csillagok raját,

   

és elmerengek: jön a kikelet, –

városom kedves levegője mos,

– s az utcán cirpel, mint egész sereg

tücsök, a legutolsó villamos.

 

 

 

Verses Budapest [394-395.]