Dékány Endre, *Szeged, 1926. dec. 6., †?, 2004. ápr. 3.: író, költő

 

 

OPÁLFÉNYBEN

 

(A Tiszaparton)

 

Ünnepek árnya, mint sóhaj a csendes vizen,

úszik át opálos fényben a lelkemen.

A partok közt halk áramok suttogják tovább

az ünnepi órák örökszép dallamát.

Hallgatom, s míg a felhők közén dereng a nap,

a víz tükrén is fölvillan egy pillanat

és a fátyolfüggönyön át színek rajai

emlékeznek és tűnt órák csillámai.

Szemem és lelkem a távoli ködbe merül,

múlt s jövő opálfénye lelkemre terül.

Fölém borítja szürkéskék felhőit az ég,

s mint földerengő fényre, úgy vágyom feléd.

 

 

Pusztaszer alkotmánya [45.]