Akkor jó.

reumasmokus példájában azonban két eset keveredik. 

1.

Ugyanazon a test hosszát két megfigyelő különbözőnek állapítja meg. Nincs semmi folyamat, változás, összemenés, nincs tehát aminek oka lenne, nincs értelme ilyen okot keresni. 

Annak lehet az okát keresni, hogy miért lehet ugyanazon test hosszára különböző adatot kapni. Ez a kérdés amiatt vetődik fel, mert nem ehhez vagyunk szokva. 

2. 

Egy a megfigyelőhöz képest mozgó testet megállítunk, és nézzük, hogy mekkora volt a test hossza a mozgás során, majd akkor, amikor megállt. 

Nos, egy testet igen sokféleképpen meg lehet állítani, és mindegyik során másképp változik a mérete. És hogy végül mekkora lesz, az attól is függ, hogy milyen anyagi tulajdonságai vannak testnek. Mondhatjuk pl. hogy úgy állítjuk meg, hogy se a mozgás során, se akkor, amikor áll, ne legyenek benne deformációval kapcsolatos belső erők. Vagy mondhatjuk, hogy úgy állítjuk meg, hogy közben mindig legyen nyugalmi hossza, és ez állandó legyen. Ez utóbbit igen nehéz gyakorlatban megvalósítani. 

1m