Szép estét!

~~~

Bartalis János: Most felhők tolulnak elébe

Fáradt novemberi nap,
a falevelek lehullottak.
Ködbe borultak a mezők,
és fehér színfalak mögé húzódtak
a halvány fűzesek.

Bolyongok a nagy kertben.
Miért fáj a szívem?
Kairó ... Zöldszemű krokodilusok ...
Gauthier-vers – hol vagytok?

Úszik a hajóm,
vagy meg is feneklett már
sáros kis faluban.
Körülöttem vad köd bolyong.
Nem látok semerre.
Hol van a Magura?
Hol van a zúgó Szamos?
Hol vannak a messze tengerek?

Egyszer feljött napom az égre
és megcsillogtatta álmaim.
Most felhők tolulnak elébe,
vastag, bús, nehéz fellegek –

és el sem mennek talán soha.