http://kitekinto.hu/europa/2009/04/27/kazahsztan_regionalis_szerepre_tor

 

Kazahsztán, a megszületőben levő Var-khun Nagykaganátus legnagyobb területű országa

 

Bár a Kazah Köztársaság területét tekintve a kilencedik legnagyobb ország a világon, sokak számára ismeretlen és titokzatos marad. A Kazah nagykövetség országismertetője.

 

Az ország területén megtalálható a forró sivatag, megtalálhatók a pusztai és hegyi legelők és olyan gyönyörű városok, mint Asztana vagy Almati. Csodálatos a növény- és állatvilága. Itt épült Bajkonur, bolygónk első számú űrrepülőtere. Aki északról deli irányban keresztülutazik Kazahsztánon, nemcsak különböző éghajlati zónákon halad keresztül, hanem különféle természeti tájegységeken is, amelyek mindegyikének megvan a maga egyedülálló faunája és flórája. Mindez könnyen kedvet teremthet, hogy meglátogassuk a gyönyörű, gazdag kultúrájú és évezredekre visszanyúló történelemmel rendelkező Kazahsztánt, ahol saját szemükkel láthatják azt a messzire kiterjedő tájat, amelyen egykor keresztülhaladt a Selyemút.

 

A kazah nép nagyon vendégszerető. A kazah embert gyermekkora óta türelemre és békés természetre nevelik, valamint arra, hogy tisztelettel viseltessék a vendégek és az öregek iránt. Mindez a kazah kultúra nemzeti sajátossága és hagyománya. Ennek köszönhetően a kazah történelemre sohasem voltak jellemzőek a nemzetiségi vagy vallási konfliktusok.

 

Területe 2.724.900 négyzetkilométer. Területére nézve Kazahsztán a Föld kilencedik legnagyobb állama, Oroszország, Kína, az USA, Argentína, Brazília, Kanada, India és Ausztrália után. Lakossága kb. 16 millió fő.

Kazahsztán a hatodik helyet foglalja el a világon nyersanyagforrások bősége tekintetében. Földgáz- és kőolajtartalékai tekintetében ország a világ első tíz országa között van. A kazahsztáni uránlelőhelyek nagyságra nézve körülbelül a második helyet foglalják el a világ tartalékai között.

 

Napjainkig több mint 250 kőolaj- és földgázlelőhelyet tártak fel Kazahsztánban. Ezek zöme az ország nyugati területén található. A legnagyobbak: Tengiz (a feltárt olajforrások nagysága több mint 1 milliárd tonna), Karacsaganak földgázlelőhelye (1,3 trillió köbméter), Kasagan (Földünk egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkező lelőhelye, becslés szerint mintegy 7 milliárd tonna kőolaj van itt a föld alatt).

 

A Mengyelejev-táblázat 105 eleme közül 99 található meg Kazahsztán földjének mélyében. Ezek közül felmértek 70 elemet, és bevontak a termelésbe hatvanat. Kazahsztán cink-, wolfram- és barittartalék szempontjából első helyen áll a világon. Króm-, foszfor-, ezüst-, ólom- és krómtartalmú ércek szempontjából a második, réz- és fluorittartaléka a harmadik, molibdéntartaléka a negyedik, aranytartaléka a hatodik, vasérctartaléka nagyságrendre nézve a nyolcadik a világon.

 

Kazahsztán külpolitikájára jellemző a sokoldalúság, a párbeszéd és együttműködés kifejlesztése Oroszországgal, Kínával, az USA-val, az Európai Unióval, Közép-Ázsia államaival, a muzulmán világ országaival. Kazahsztán résztvevője számos regionális integrációs egyesülésnek, olyanoknak, mint az Eurázsiai Gazdasági közösség, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Független Államok Közössége. Az ország aktív politikát folytat nemzetközi és regionális szervezetekben: ENSZ, OIK, EBESZ stb. Külpolitikájának fontos részét képezi az együttműködés nemzetközi kulturális-humanitárius szervezetekkel és pénzintézetekkel. Eldőlt már, hogy rövidesen egy nagy történelmi esemény következik az ország számára: 2010-ben a Kazah Köztársaság elnököl majd az EBESZ-ben. Széleskörű nemzetközi elismerést kapott N. Nazarbajevnek, Kazahsztán elnökének a kezdeményezése az Ázsiai Kölcsönös Biztonsági Értekezlet összehívására. Földünk civilizációinak és kultúráinak párbeszéde fejlesztése ügyéhez jelentős hozzájárulás volt az elnök kezdeményezése a Világvallások és Hagyományos Vallások Értekezletének létrehozására.

 

Napjainkban a kazah gazdaság egyike a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságainak. Az utóbbi években a fejlődés átlagos mértéke 10 százalék volt. A bevezetett reformoknak köszönhetően Kazahsztán 17 év alatt versenyképessé vált a világpiacon a szénhidrogéntermékek, szinesfémtermékek és gabonatermékek termelése és exportja terén.

 

Napjainkban Kazahsztán 1, 3 millió barrel kőolajat termel ki naponta, ebből exportra megy több mint 1 millió barrel. 2015-re a kitermelés várhatóan eléri a 3,5 millió barrelt naponta, és ebből 3 millió barrelt fognak exportálni. Ilyenformán az elkövetkező tíz éven belül Kazahsztán a tíz legnagyobb kőolajtermelő ország közé kerül a világon.

 

2015-re a tervek szerint az ország évi földgázkitermelését 80 milliárd köbméterre növelik. Ilyenformán Kazahsztán azon kisszámú országok közé tartozik, amelyeknek nagy lehetőségei vannak energiaforrásaik növelésének szempontjából. Tekintve, hogy az ország napjainkban fontos tényezője a globális energia-infrastruktúrának, azt a feladatot állította maga elé, hogy biztosítsa a hazai szénhidrogén stabil és biztonságos exportját. Kazahsztán földrajzi helyzete szükségessé teszi egy egész csőhálózat kiépítését a szomszédos országokon keresztül. Az USA, Európa, Oroszország és Kína legnagyobb vállalatainak jelenléte az országban a szénhidrogén-szférában aktuálissá teszi azt a feladatot, hogy az energiaforrások exportját széles nemzetközi együttműködés szintjére emeljük. Ezzel kapcsolatban a szénhidrogént exportáló csővezetékeket úgy tekintjük, mint geopolitikai alkotóelemet és a sokoldalú partnerség eszközét.

 

Kazahsztán fejleszti a biotechnológiai központjait, aktív nemzetközi részvétellel. Információs Technológiai Park készül, amelynek regionális IT központ szerepét kell majd betöltenie.

Kazahsztán lett a vezető gabonaexportáló állam a világon. Jelenleg több mint 40 országba exportálnak kazah búzát. Ez is megbízható alapja az ország gazdasági fejlődésének.

 

Az ország vezetőségének szándékában áll Kazahsztánt a közép-ázsiai régió csomópontjává, a régión belüli gazdasági kapcsolatok integrátorává, tőke- és tőkebefektetési vonzási központtá, a regionális termelés logisztikai központjává tenni, vagyis a legnagyobb világvállalatok olyan fiókvállalatainak központjává, amelyek nemzetközi szervízszolgáltatásaikat a közép-ázsiai piacok felé irányítanák.

 

Perspektívikusan Kazahsztán betöltheti egy fontos láncszem szerepét, egy olyan transzkontinentális gazdasági hídét, amely összeköti az európai és az ázsiai- és csendes-óceáni, illetve dél-ázsiai gazdasági régiókat. Hét perspektívikus projektet határoztak meg, amelyeket Kazahsztán meglehetősen gyorsan bevezethet a világpiacra: az idegenforgalom, az élelmiszeripar, a szénhidrogén feltárásához szükséges felszereléseket gyártó gépipar, a textilipar, a szállítási-logisztikai szolgáltatások, az építőanyagok mihamarabbi széleskörű stabilizálását.

 

Asztana tervei