"Askenázi, azaz német zsidók"
The word Ashkenaz first appears in the genealogy in the Tanakh (Genesis 10) as a son of Gomer and grandson of Japheth. It is thought that the name originally applied to the Scythians (Ishkuz), who were called Ashkuza in Assyrian inscriptions, and lake Ascanius and the region Ascania in Anatolia derive their names from this group. Ashkenaz in later Hebrew tradition became identified with the peoples of Germany, and in particular to the area along the Rhine.
Tipikus példája annak, amikor valaki nincs tisztában egy fogalom történeti jelentésfejlődésével.
Az askenázi zsidók eredetileg nyilvánvalóan szkíta-zsidók voltak, akik talán már a hatti/szkíta népmozgásokkal átlépték észak felé a Kaukázus vonalát. Xenophón szerint pl. a Zab folyók egyikét Szabatosznak hívták.
"a kazárok türkök voltak"
A kazár etnogenezist te nem fogod tudni egy ilyen egyszerű, odavetett megjegyzéssel elintézni, barátom.
Eleve, kit tekintesz kazárnak? Ha csak a birodalom uralkodó, névadó etnikumát, akkor is sanszos, hogy megint hülyeséget írsz. Legyen elég Vásáry Istvánt idéznem erről: "a nemrégen előkerült és publikált terhi ujgur feliraton (756 körül) a berszil és a kaszar (a kazár név alakváltozata) nevek egymás társaságában fordulnak elő. Tehát a 8. században Mongóliában e két törzs az oguz–ujgur törzsszövetség tagja volt, ugyanakkor két hasonnevű törzs, a berszil és kazár már száz évvel korábban a Kaukázustól északra élt. Milyen történeti tényeket takarhat ez a kettősség? Csak azt, hogy a berszil és kaszar/kazár törzsek egy része valamikor (lehet, hogy a 463-as priszkoszi vándorláskor, de lehet, hogy az előtt vagy után is; sajnos semmilyen forrás nem szól róla) nyugatra húzódtak, a Kaukázus vidékére. A kazároknak a nyugati-türkökkel, a kazár nyelvnek pedig egy köztörök nyelvvel való azonosítása ezek után nem valószínű."
Pszeudo-Zakhariász 555. évi néplistájában már ott szerepelnek a kazárok, de birodalmuk megszerveződéséig elég képlékeny volt a pálya. Több államalakulat létezéséről tudunk itt a var-khunoknak és a türköknek a Kaukázus északi előteréig kiterjeszkedő, VI. század 60-as, 70-es években megszerveződő államaitól kezdődően. A 630-as évek második felében például a varkhonita területeken Kubrat önállósult. Kazária egyik előzménye lehetett a türk balandzsárok konföderációjának megalakulása ugyanekkor a dagesztáni Terek és Szulák folyó vidékén. Ennek az államképződménynek a fővárosa volt az azonos nevű Balandzsár, amely a 720-as évek közepéig szolgált a kazárok székhelyéül. A VIII. század 20-as éveinek második felétől Balandzsár helyét, még mindig a Kaszpi-tenger nyugati partvidékén egy másik város, Szamandár veszi át, mely az 598-ban ide érkező hun zabenderekről kaphatta a nevét (Theophülaktosz Szimokattész). A Terek menti Kizljár mellett lévő romokkal azonosítják. Isztakhrí szerint termékeny kertjeiről, szőlőiről és boráról volt ismert, Khorenei Mózes M-s-n-d-r alakban közli a nevét. A zabenderekben Szádeczky-Kardoss Samu szabarokat/szabereket lát (Sinor Dénes szerk.: The Cambridge History of Early Inner Asia; 1990, 222., vö. onogur, onogundur/nándor). Vásáry István: "A Kazár Birodalom születése és későbbi sorsa is szorosan összefüggött Derbent városával ... létrejötte éppen az északi nomád ellenség, a kazárok elleni védekezésnek volt köszönhető ... Az albániai nomád betörés vezetői a szavirok voltak, hiszen ez idő tájt az avarok, majd türkök megjelenéséig a szavirok voltak a legerősebb hatalom az Észak-Kaukázusban. A kazárok és más ogur-bolgár törzsek csak mint a szavirok szövetségesei vehettek részt a betörésekben ... A 650-es években tehát, a kubáni bolgárok fél évszázados uralmának intermezzója után a kazárok kerültek hatalomra az észak-kaukázusi térségben. Soknemzetiségű birodalmukban különböző ogur-bolgár törzseket, a szavirokat és az iráni alánokat fogták össze." Maszúdí szerint a kazárok eredeti neve a szabír volt.
