MI, 47-ESEK

Hanyas vagy?... 47-es?...
Akkor nem is csodálom, hogy nem értjük meg egymást...
Félszavakból sem...

Emlékszel?...
Mi abban az időben születtünk, amikor KELLETT születnünk!...
Azt mondod, Ratkó?... Azt mondom, el lettünk látva testvérekkel!...

Hanyas vagy?... 47-es?...
Akkor te is egy új kor hajnalán születtél!...
Emlékszel?... Akkoriban Négyféle akarat mosta a pártjainkat...

Azt mondod, Kisgazdapárt... Azt mondom, Parasztpárt...
Azt mondod, szocdem.?... Azt mondom, Kommunista Párt...
Előre fuss!

Azt mondod, mindenki egyet akart?...
Azt mondom, igen...
És ha azt az egyet már megkapta, akkor még egyet!...

Hanyas vagy!... 47-es?...
Akkor mi félszavakból sem értjük meg egymást...
Mert azóta sok szavunk született újjá.

Azt mondod, sztrájk... Azt mondom, munkabeszüntetés...
Azt mondod, áremelés... Azt mondom, árrendezés...
Azt mondod, földalatti mozgalom... Azt mondom, metróépítkezés...

Mi már soha nem lehetünk veteránok, akikről úttörőcsapatot neveznek el.
Mi már nem vehetünk át kitüntetést mint a munkásmozgalom régi harcosai.
De mért nem vehetünk át kitüntetést mint a munkásmozgalom új harcosai?...
Tudod, mért nem?...
Mert apáink már annak idején megénekelték, hogy "ez a harc lesz a végső"!...

Mi az egy Pártból már rendszert csináltunk...
Azt mondod, szocializmus?... Azt mondom, leraktuk az alapokat...
Azt mondod, építjük?... Azt mondom, falazunk...

Mi sok néppel szolidarizáltunk... Bélyegen...
Azt mondod, Vietnam... Azt mondom, "Veled vagyok!"...
Azt mondod, Chile... Azt mondom, "Veled vagyok!"...
Azt mondod, Nicaragua... Azt mondom, "Veled vagyok!"...
Azt mondod, Szolidaritás?...
Azt mondom, "Te nem vagy magadnál!!!... Előbb mondd meg, hogy melyik országban!"...

Emlékszel a jelmondatokra?...
Előbb: "Földet vissza nem adunk!"
Később: "Lépj be a téeszbe!"
Előbb: "Váltsd meg a világot!"
Később: "Váltsa meg előre a menetjegyét!"
Előbb: "Jegyezz békekölcsönt!"
Később: Maradj békén, akkor kapsz kölcsönt!"
Előbb: "A kapitalizmus a szakadék felé tart!"
Később: "Érjük utol a nyugatot!"

Apád mi volt?...
Kulák?... Sztahanovista?... Opportunista?...
És te most mi vagy?...
Kisvállalkozó?... gmk-s?... Szakszervezeti bizalmi?...
Vagy mind a három együtt?...
Úgy tűnik, körben jártunk!...
Azt mondod, jó kör volt?... Igen... Most te fizetsz!...
Adj egy ötvenest!... Kösz!...
(A pénzre nézve!) Hányas vagy?... 47-es?...
Akkor mi félpénzekből is megértjük egymást...
Azt mondod, Petőfi, azt mondom, tízes...
Azt mondod, Dózsa, azt mondom, húszas...
Azt mondod, Rákóczi, azt mondom, ezres...
Azt mondod, nem annyi?...
Azt mondom, menj ki, és győződj meg róla magad!...

Voltál kisdobos?... Én is!...
Voltál elsőáldozó?... Én is!...
Mi voltunk az utolsó elsőáldozók...
Azt mondod, Tízparancsolat... Azt mondom, az úttörő 12 pontja...
Azt mondod, Hiszekegy... Azt mondom, egyszeregy...
Mi még álmunkból felriasztva is köptük!...
Azt mondom, 5x9... Azt mondod.....(45)
(Reagálás:) Tessék!... Már csak egy ember emlékszik 45-re!...
Azt mondom, 8x7... Azt mondod.....(56)
Ugye, ugye?... Egész kórus!... Jól megtanultuk!...
És amit egyszer megtanultunk, azt soha el nem felejtjük!...
Mert mi 47-esek vagyunk!...
Mi 47-ben jöttünk divatba, s a társaink 56-ban mentek ki... divatból!
Azt mondod, hazánkfia... Azt mondom, idegenbeszakadt...
Azt mondod, visszajön... Azt mondom, magánügy...
Azt mondod, valutát hoz... Azt mondom, közügy!...

Hanyas vagy?... 47-és?...
Akkor te is fiatal vagy!... Húsz éve!...
Azt mondod, KISZ?... Azt mondom, én is beleléptem...
Emlékszel?...
Mi együtt jártunk építőtáborokba is...
Azt mondod, Hanság, azt mondom, lecsapoltuk...
Azt mondod, Kőbánya... Azt mondom, csapoljuk le!...

Hanyas vagy?... 47-es?...
Akkor neked is szűk az inged!... És az albérleted...
Mi együtt várunk otthonra is...
Azt mondod, lakás... Azt mondom, kéne!...
Azt mondod, van lakásprobléma?...
Azt mondom, csak probléma van...
Mi félszobákból is megértjük egymást...

Mi együtt várunk autóra is...
Hányas vagy?... 47-es?... De jó neked!... Én 8 ezer 647-es!...
Azt mondod, kiértesítettek?... Azt mondom, fizethetsz!...
Azt kérdezed, miből?... Azt kérdezem én is!...
Azt mondod, fizetés?... Azt mondom, ó, az a legkevesebb!...
Azt mondod, öntudat?...
Azt mondom, épp annyi, mint a fizetés!...

Hanyas vagy?... 47-es?...
Akkor ma már te is jó nagy lábon élsz!...
Emlékszel a hatvanas évekre?...
Akkor MI akartunk valamit!...
Azt mondod, Szörényi, azt mondom, Bródy!...
Azt mondod, Lennon, azt mondom, McCartney!...
Azt mondod, Elvis, azt mondom, a rendőr!...
Eljárt az idő fölöttünk!...
Ma már az akkor még velünk együtt csapoló osztálytársaink gumibotozzák a mi fiainkat a rockkoncerteken!...

Hanyas vagy?... 47-es?...
Akkor már a te fiaid is tinédzserek!...
És velük is alig értjük meg egymást...
Gyakran félszavakból sem!...

Azt mondjuk, haza, azt mondják, -fias Népfront...
Azt mondjuk, munkás, azt mondják, -őrség...
Azt mondjuk, váltó, azt mondják, -bot...
Azt mondják, adjam át!... Azt mondom, még meg sem kaptam!...
Apámék azt mondják, majd!... Én azt mondom, most!!!...

Azt mondják, türelmetlen vagyok...
Azt mondom, igen, mert 47-es vagyok!!!...
És lehet, hogy már megkezdődött a visszaszámlálás!...

Azzal nyugtatsz, hogy miénk a jövő?...
Akkor hát, 47-esek, jövőre, veletek, ugyanitt!...


Ezt az írásomat – vallomásomat?... életem töredékét?... egy korosztály emlékeit?... – az 1985-ös májusi Rádiókabaréban hallhatták a hallgatók. Számtalan visszajelzés érkezett, gyakran szóban, néha írásban, úgy érzem, emlékezetes percek voltak, talán nem is csak az én korosztályom számára.

Hosszú ideig hordtam "magamban", dédelgettem, csiszolgattam, majd Sinkó és Farkasházy segítőkész közreműködésével "leadható" állapotba gyúrtuk, s felvételre került.

Az a magyar kritika, mely folyton-folyvást lázong, ha "vicces" kabarészámok kerülnek adásba, mindössze ennyit írt erről a vallomásomról:

"Kitűnőek voltak a hónap hírei és a Szilágyi György Hányas vagy? című írásának persziflázsaként elhangzó Mi, negyvenhetesek című rész."
(Esti Hírlap, Harangozó)