Ezzel teljesen egyetértek és felháborítónak tartom, bár nemigen tudok mit tenni ellene, mert még ha lenne is lehetőségem, egy 4órás állásból nem tudnánk kijönni a gyerekekkel együtt.

Persze a szülő adja meg az alapokat.. kb 3éves korig, addig amíg a gyerek inkább a belső biztonságot, mint a közösséget preferálja, így társas helyzetbe is csak mérsékelten kerül. Ovitól, iskolától kezdve pedig tényleg pár óra az, amit a dolgozó szülő a gyerekkel tölt, azt is jószerivel már otthon.

Én nem akarom másra hárítani a felelősséget, igenis nevelem, foglalkozom a gyerekeimmel, de én szenvedek attól, hogy ennyire keveset látom őket, és egész nap egy-két-több olyan pedagógus van vele, akit még csak nem is igazán ismerek..

Én nagyon sürgetőnek érzem a (kis)gyerekes anyák szerepének a munkavállalásban illetve a családban téma kivesézését társadalmi szinten, és valami változást kieszközölni, mert ezért tényleg egyre kevesebb értelme van gyereket vállalni.. :(