"minap egy Edesszával és hasonlókkal foglalkozó manus blogját olvasgatva Ábrámról írja hogy barlangban született, amiről eddig nem volt tudomásom, és ha hozzá veszem hogy problémái voltak (ill. feleségének, aki ráadásul szép és olykor takargatja) a gyermekáldással/áldozással, akkor furcsa gondolatok környékeznek. nyugtassatok meg, hogy ő nem kabir... :))"
Ez valóban érdekes történet, és érdekesnek tűnika blog is, amint lesz egy kis időm átolvasom. Ezt a témát pedzegeti egyébként Adrian Gilbert könvye is, a Napkeleti Bölcsek. Persze ő egy kicsit 'Hancock'-os, szerencsére egyéb források is bőven rendelkezésre állnak.
A lényeg hogy ez a terület (Harrán és Edessza) igen ősi, és igen élő misztériumokkal rendelkezett, a harráni Szabírokról már esett szó pl., akikről az a hír járta hogy 'csecsemőáldozók', és mellesleg asztrális vallásuk volt, de a Yezidik sincsenek annyira messze, akiket a muszlimok ott ütnek ahol tudnak, mert ördögtisztelőnek tartják őket; de mint ahogy azt a blog és Gilbert is fejtegeti, Osroene történetébe is érdemes volna mélyebben beleásni (tekintettel pl. a Nimród-hagyományokra). Azért különösen érdekes érdekes ez a terület az i.sz. kezdete környékén, mert ütközőterület volt Római és a Pártus Birodalom között.
Ha jól emlékszem Szíriai Szent Efrém említi pl., hogy a Háromkirályok 'Nimród kinyilatkoztatásaiból' olvasták ki a 'Megváltó' születését...
Nagyon úgy néz ki, hogy 'Jézus tevékenységét' szorosan figyelemmel kísérték Kelet felől (és akkor még visszafogottan fogalmaztam).

"(A két Babilon cikket nem volt időm átnézni, elég zavaros, de láton Nimród ott is szerephez jut.)"
Én se olvastam végig, de a fejezet végén amit linkeltem igen érdekes adalékok vannak a 'mézmisztérium'-okkal kapcsolatban.
A szerző egyébként egy skót klerikális fanatikus, akinek az a fixa ideája volt, hogy a Pápaság intézménye és a katolicizmus tulajdonképpen az ősi nimródi és szemiramiszi (Astarte, Vénusz stb.) tradíciót fenntartó öszeesküvés... (na ekkor jöttek képbe az ápolók, meg az albínó jezsuiták :-)