Káliunkloriddal vigyázni:

Legelterjedtebbek a kálium-klorid tartalmú mûtrágyák, melyek a kloridra nem érzékeny kultúráknál eredményesen használhatók. A növényfajok egy része kloridérzékeny, ezeknél a kálium-szulfát használata indokolt. A kloridtûrõ-képesség a felhasznált adagnak is függvénye, így pl. a burgonya keményítõképzõdését kedvezõtlenül befolyásolják a nagy kálium-klorid adagok. Kloridérzékeny növényfajok: dohány, piros ribizli, egres, málna, szamóca, komló, bokorbab, uborka. dinnye, paprika, hagyma, tûlevelûek, virágok. disz- és üvegházi növények. Feltételesen kloridtûrõk: burgonya, szõlõ, lucerna, magvas gyümölcsök, fekete ribizli, paradicsom. karalábé, egyes káposztafélék, borsó, saláta, spenót.
Kloridtûrõk: gabonafélék, kukorica, repce, füvek, sárgarépa, zöldhagyma, cékla, retek, cikória.
Kloridkedvelõk: cukorrépa, takarmányrépa, zeller, spárga.
Réten és legelõn szükségessé válhat, a szarvasmarhák magnézium- és nátriumigényének biztosítására. a magnézium-, illetve nátriumtartalmú káliummûtrágyák felhasználása, a talaj Mg- és Na-ellátottságától függõen.

"tûlevelûek, virágok. disz- és üvegházi növények" -tehát csak a fűre megy!!