Spetykó Gáspár, *Gyöngyös, 1816. jan. 5., †Gyöngyös, 1865. okt. 17.: költő, jogász


SPETYKÓ GÁSPÁR: SZÓL A KAKUKK A SÁRHEGYEN

Szól a kakukk a Sárhegyen,
Kis lyány a szőlőbe megyen,
Nehéz a hátán a putton,
Mégis úgy siet az úton.

A Sárhegyen a dűlőbe
Legény kapál a szőlőbe,
Delet int a város tornya,
S már kapálva két csatorna.

Szőlőbe ér a kis leány,
Ugyan mit hozott a hátán?
Levest, tepertős haluskát,
S a kulacsba jó borocskát.

A fazékból fakanállal
Cseresznyefa alatt tálal, –
Szemközt ülve, a legénnyel
Maga is együtt ebédel.

Étel után a hívesen
Szunnyad a legény édesen,
De addig a cseresznyefán
Piros kókát csinál a lyány.

S ahogy álmábúl felébred,
Odadja azt a legénynek;
A legény ád érte csókot
S tovább folytatja a dógot.

Hej piros cseresznye kóka,
Kapás legény tüzes csókja!
Szól a kakukk a Sárhegyen:
A kis leány férjhez megyen!



A Mátra gyöngye [179.]