.
.
"Már csak az a kérdés, hogy tényleg emberi kéz
művét csodálhatjuk-e ezekben a furcsa
kőhalmokban…erről ugyanis még mindig heves
viták folynak. Az elmélet ellenzőinek legerő­
sebb érve az, hogy a kőzetfajta, amelyből az
„épületek” és „lépcsők” állnak, az erózió folya­
mán szépen, szabályosan törik, így valójában
nem egy ősrégi kultúra építészeinek tehetsé­
géről, csupán a természet tréfájáról van szó. A
másik tábor véleménye szerint azonban a
kőtömbök tökéletes egymáshoz illesztése, csi­
szolása, derékszögű formái és egyáltalán a
városhoz illő elrendezés olyan precízióra valla­
nak, amelyet már képtelenség pusztán a termé­
szetnek és a véletlennek tulajdonítani. Ezenkí­
vül a köveken talált vésetekre és az ezek készí­
téséhez használt, előkerült eszközökre is utal­
nak. (Egy-két élesebb hang is megszólalt, misze­
rint a nyugati tudósok csak azért kötnek bele az
épületek mesterséges voltának valószínűsé­
gébe, mert bántaná az önérzetüket, ha kide­
rülne, hogy egy újonnan felfedezett, méghozzá
kelet-ázsiai kultúra minden eddig ismert, nyu­
gati kultúránál korábbi eredetre tekinthet
vissza.) A két véglet között félúton elhelyez­
kedő elmélet is született: eszerint úgynevezett
terraformálásról van szó, vagyis a terület lakói
nem maguk állították ugyan egymás hegyére-
hátára a gigászi kőtömböket, de alapul hasz­
nálva őket, igenis a saját igényeik szerint alakí­
tottak rajtuk és díszítették őket."
.