Nem tudom, hogy aktuális-e még a kérdés.

Közel 3 évvel ezelőtt az akkor 10 éves tacskómnál emlődaganatot diagnosztizáltak. Megműtötték,de az egyik dagantot nem lehetett kiműteni, mert valami nagy érhez közel volt. A műtét (és a varratszedés) után a doki megmutatta, szabad kézzel is tapintható volt a daganat, kb. borsó méretű volt.

Ajánlották a Culevitet. Felkerestem a forgalmazót, hogy van-e tapasztalat kutyák területén, és telefonban kapcsoltak egy kedves nőhöz (azt hiszem orvos volt, de nem biztos), mint kiderült, ő kutyákkal kapcsolatban is szakértő.

Az ajánlott adagot (napi 5 x 2) kezdtük el adni a kutyusnak (jó dolga volt, naponta ötször krémsajt, másképpen nem ette volna meg, és nem az a fajta akinek ki lehet nyitni a száját és lenyomni a torkán a tablettát - símán letépte volna a kezünket).

No mindegy, a lényeg az, hogy 3 hónap múlva, amikor mentünk ismét az állatorvoshoz, már nem volt kitapintható a daganat!

A kutyus azóta is velünk van, kicsit öregecske, de ha labdáról van szó, akkor elborul az agya, és elfelejti hány éves.

És persze azóta sem álltunk le a Culevittel, (néha elfelejtjük olyankor lelkiismeretfurdalásom van...), mert mi ebben hiszünk. Nekünk segített. Ez persze nem garancia, mert sajnos a rák sokféle lehet. Csak elmondtam a mi történetünket.

És persze itt van egy kép a mi Morzsinkról: