grouchiy
2010.10.12
|
|
0 0
825
|
Ma éjszaka majd felsóhajt a tenger lágyan,
a lámpafényes partszegélyre hullva. S az Ész fagyába dermedt messzi hangot megismétli újra,mellettem szólal,
akár a hangod:akarom, hogy
pendüljön a régesrégi emlék.
Valakinek én is kellenék.
|
Előzmény: Eisa1111 (824)
|
|