díszpinty-keverék: a díszpintyek magevő madarak, klb. növények →magjaival táplálkoznak.

Alaptakarmányuk a →köles, a →fénymag és a →muhar 2:1:2 arányú →magkeveréke. A köles több változatban kapható nálunk, s nyilván nem okoz meglepetést, hogy a legkedvezőbb a legdrágább. A legnagyobb hozamú, így olcsóbb vörös köles maghéját a gyengébb csőrű asztrildok alig-alig bírják feltörni.

A kölesek közül díszpintyeknek a fehér és az ún. gyöngyköles a legjobb. De a sárgát már ajánlatos csíráztatva adni.

A muharnak is két változata, a sárga és a piros ismeretes. Mindkettővel boldogulnak a legkisebb madarak is.

A muharnak van egy →csumizként v. olasz muharként ismert fajtája, amely jellegzetes kalászait érés előtt szokták levágni, s kötegelve szárítani. Ezek a kalászok rendkívül kellemes szórakozást nyújtanak a díszpintyeknek.

Önfeledten "bogarásznak" rajta, adhatjuk nekik ad libitum.

Nagyon szeretik a négermagként közismertté vált magot, de annak borsos ára miatt csupán delikát csemegeként jöhet szóba.

Aki tud áldozni a kertjéből valamennyi területet, az április végén vethet napos helyre, 70 cm sortávolságra és 40 cm tőtávolságra, azzal a kockázattal, hogy a melegigényes növény esetleg nem képes magot érlelni.

Ezen túl hálásak lesznek madaraink, ha salátamaggal, fűfélék és gyomok magvaival kedveskedünk nekik.

 

 

 

dominikánus-vidapinty (Vidua macroura - Dominikanerwitwe - Pin-tailed Whydah): a Szaharától délre szinte minden afrikai szavannán és erdei tisztáson megtalálható háremtartó költésparazita a szövőmadárfélék családjában, melynek gazdamadara a korallcsőrű- és a helenapinty.

11-12 centiméter nagyságú. A tojó verébszerű, a fején két jellegzetes hosszanti fekete csíkkal. A test alul fehér.

(Fotó: Lengyel Tibor és Ben van den Broek - http://home.hetnet.nl/~benvandenbroek/)

Nyugalmi időszakban a hím is jellegtelen, de a szaporodási ciklusban csodálatos nászruhát ölt.

A fejtető - az élénkpiros csőr alsó vonaláig bezárólag -, a hát, a váll, a szárny és a farok fekete.

A tarkó, a nyak és a begy a has felé halványodóan sárgásbarna. A has és az alsó farkfedők fehérek.

A nászruha részeként hosszúra nyúlt - 15-20 centiméteres - négy vékony farktoll végén jellegzetes lándzsahegyszerű megvastagodás kelt meglepetést.

Robiller szerint leggyakrabban a helanapinty és a szürke asztrild szolgálatait veszik igénybe a fiókái kiköltéséhez.

A nászruhás hímek eléggé agresszívek, a volier apróbb madarait meglehetősen zavarják nem csak a hosszú uszályfarkukkal, de a lehetetlen szokásukkal is, hogy kisebb társaik fölé repülnek, s ott egy helyben verdesve hallatják kellemes gőgicsélésüket.

Táplálásukat tekintve a normál díszpinty-étrenddel beérik.  (→vidák)