"Bár valóban a rózsa a legkedveltebb beavatási virág, ne feledkezzünk meg róla, hogy van egy társa, mégpedig a liliom, amely önmagában és társaival együtt is kiegészítője vagy helyettesítője lehet a rózsának."

 

  Nagyon élvzetes a párbeszédetek! :)

 

  Engedelmeddel a rózsa szimbolikájáról szóló részleteidet idézném majd a

Rózsakeresztesek topikban; bár már többször írtunk ezekről, de más "tollából" is érdekes olvasni erről.

 

  Túl azon, hogy a beavatás, a felemelkedés általános szimbóluma a virág (rózsa, lótusz, liliom, stb.), mint a hegy is, a rózsának (lótusznak) konkrét testi megfelelője is van, méghozzá A SZÍV. A csakrák, a test örvénylő energiaközpontjai köztudottan kerék, virág formájúak, és a legtöbb csakrát virágként, lótuszként ábrázolják.

(Pl. koroncsakra=ezerszirmú lótusz, stb.)

 

  A szív, mint a spirituális megvalósítás kiindulópontja és szimbólumai:

 

  A szíven keresztül jutunk el a szimbolikától (metafizikától, filozofálgatástól) a VALÓSÁGIG, a szellemi megVALÓSításig.

 

  A szív, Keleten "Lótuszvirág Gyöngye" (vö. a gnosztikus-manicheus Gyöngy énekkel, szikrával!), Nyugaton a hermetikus-alkímiai, belső-keresztény szimbolikában

"a szív rózsája", "rózsaszív".

 

  A szív, a szív megtisztítása alapvető a spirituális tanításokban Keleten s Nyugaton: itt kezdődik minden, A SZÍV az érzelmi (asztrális) életünk centruma és a cél "a szív értelmének", a szívvel való gondolkozásnak a megszületése. Fej és szív egysége. 

 

   A szívről szóló tanítás esszenciái - néhány cím:

 

  Buddha: "Szív-szútra",

  Upanisádok, (több helyen is)

  "A Szív tana": a teozófus Besant műve,

  "Evilág útvesztője, szív paradicsoma": a nagy rózsakeresztes pedagógus, Comenius munkája.

 

  "Az aranyvirág fakadásának titka" - taoista alkímiai bölcselet, stb.