"Bár valóban a rózsa a legkedveltebb beavatási virág, ne feledkezzünk meg róla, hogy van egy társa, mégpedig a liliom, amely önmagában és társaival együtt is kiegészítője vagy helyettesítője lehet a rózsának."
Nagyon élvzetes a párbeszédetek! :)
Engedelmeddel a rózsa szimbolikájáról szóló részleteidet idézném majd a
Rózsakeresztesek topikban; bár már többször írtunk ezekről, de más "tollából" is érdekes olvasni erről.
Túl azon, hogy a beavatás, a felemelkedés általános szimbóluma a virág (rózsa, lótusz, liliom, stb.), mint a hegy is, a rózsának (lótusznak) konkrét testi megfelelője is van, méghozzá A SZÍV. A csakrák, a test örvénylő energiaközpontjai köztudottan kerék, virág formájúak, és a legtöbb csakrát virágként, lótuszként ábrázolják.
(Pl. koroncsakra=ezerszirmú lótusz, stb.)
A szív, mint a spirituális megvalósítás kiindulópontja és szimbólumai:
A szíven keresztül jutunk el a szimbolikától (metafizikától, filozofálgatástól) a VALÓSÁGIG, a szellemi megVALÓSításig.
A szív, Keleten "Lótuszvirág Gyöngye" (vö. a gnosztikus-manicheus Gyöngy énekkel, szikrával!), Nyugaton a hermetikus-alkímiai, belső-keresztény szimbolikában
"a szív rózsája", "rózsaszív".
A szív, a szív megtisztítása alapvető a spirituális tanításokban Keleten s Nyugaton: itt kezdődik minden, A SZÍV az érzelmi (asztrális) életünk centruma és a cél "a szív értelmének", a szívvel való gondolkozásnak a megszületése. Fej és szív egysége.
A szívről szóló tanítás esszenciái - néhány cím:
Buddha: "Szív-szútra",
Upanisádok, (több helyen is)
"A Szív tana": a teozófus Besant műve,
"Evilág útvesztője, szív paradicsoma": a nagy rózsakeresztes pedagógus, Comenius munkája.
"Az aranyvirág fakadásának titka" - taoista alkímiai bölcselet, stb.