Tudod, elolvastam a Czimbi által belinkelt cikket és néhány kommentet.
Ahol a kintiek szokásos reakciói is ott vannak, mennyire nem tudják az itthoniak, hogy vannak kinti magyarok meg, hogy nem minden erdélyi magyar székely stb. Így van ez a hagyományokkal is.
Nem bántásképpen mondom, de természetes, hogyha valakinek a magyarsága is fenyegetve van, akkor nagyobb szükségét érzi, hogy ápolja ezt. Az erdélyi magyaroknak a fenyegetettség miatt nyilván többet jelent himnuszt énekelni. De ha ideköltöznek, a gyerekeik már sokszor nekik is ugyanolyanok mint az itteniek.
S amúgyis hagyományosabb az élet kint, a gazdasági okok miatt is.
Ha Székelyföld visszakerülne, természetes lenne a magyar lét, ott is változnának a dolgok.
Paradoxon, de ilyen szempontból majdhogynem jó is, hogy vannak külhoni magyarok.
Nyilván nem kell ezt komolyan venni, bár egy országban élnénk mind, de ha nem így van, lássuk meg, használjuk ki az előnyeit. Én is azt hiszem, lehet nekünk mit tanulni a kintiektől, ezért is szerveztem ki a nyáron egy kis csapatot, akik még sohasem voltak Erdélyben. Remélem nem utoljára mentünk.