No, úgy látom szóródnak a vélemények és sokasodnak a szempontok...:-) Ez jó, így izgalmas a nyomozás.

Megpróbálom összefoglalni, milyen lehetséges megoldások merültek fel eddig, és melyikkel kapcsolatban mik az érvek és ellenérvek, Aztán nyomozzunk tovább!

A) A Hajógyári- (Óbudai-) sziget É-i végénél állnak az uszályok, a híd az újpesti.
Ezt a teóriát én vetettem föl, de mindjárt el is. Egyrészt az újpesti vasúti híd sosem nézett ki pont így (lásd bővebben itt alább a B) pontban), másrészt igaza van d6667-nek: ebben az esetben a Gázgyár tornyának (ami szintén nem ilyen...) a híd ELŐTT kellene lennie.
Óbudai-sziget teória tehát elvetve.

B) A képen a (Déli) Összekötő vasúti híd látható D felől; a hajók kb. a mai Kopaszi-gátnál horgonyoznak, a torony pedig a Lágymányoson álló Hengermalom tornya.
A teóriát 2ly igyekezett alátámasztani. Mellette szól, hogy a mai Magyarország területén állt vasúti hidak közül (II. vh. előtti állapotukban) ennek a hídnak a szerkezete hasonlít legjobban a képen láthatóra. A Hengermalom tornya elegáns megoldási javaslat a torony mibenlétére. Ellene szólnak azonban a következők:
1) Mint arra Yogi és fd6667 is rámutatott az 1724., 1726., 1728.hsz-okban, a híd hasonlít, de nem teljesen olyan, mint az Összekötő.
2) fd6667-nek abban is igaza van (1730.hsz.), hogy az Összekötő második "építési fázisa" már 1909-ben elkezdődött, akkortól kezdve nem lehetett volna ilyen képet készíteni. A torony viszont 2ly teóriája szerint 1911 előtt nemigen állhatott.
3) A Hengermalom valóban Lágymányoson épült, azonban nem a vasúti hídtól északra, hanem délre, a kép készítési helyével legfeljebb egy vonalban, de talán még délebbre is: a mai - mily meglepő! - Hengermalom u. végénél, a Dunapart közelében. Tehát annak a tornya semmiképp nem látszhat a hídtól északra.
4) Egyébként az itt fellelhető 1915-ös Budapest-térkép tanúsága szerint még ebben az évben is csupán tervek voltak a Műszaki Egyetem és a vasúti híd közti terület beépítésére, de még akkor sem állt ott semmilyen épület (miközben a Hengermalom területe, délebbre már beépített). Másfelől viszont a kép jobb oldalán fák helyett iparosított túlsó partnak kellene mutatkoznia, a pesti oldalon ott volt már ekkor a Duna-parti teherpályaudvar és sok ipari létesítmény - hátrébb pedig Pest belső területe kellene, hogy látsszon.Mindezek alapján számomra a Kopaszi-gát - Összekötő vasúti híd teória sem tűnik tarthatónak.

C) A képen az újpesti vasúti híd látható, észak felől, mégpedig a Népsziget és a pesti part közötti része, az ún. "kishíd". A teóriát Faluvégi vetette föl az 1732.hsz.-ban, apja 50-es évekbeli hajós-emlékeire támaszkodva.
Kérdőjelek ezzel a teóriával kapcsolatban:
1) fd6667 az 1723.hsz-ban elég meggyőzően érvel amellett (és közben én is erre a
meggyőződésre jutottam, hasonló szempontok alapján), hogy a kép folyásiránnyal SZEMBEN készült, a hajóknak (uszályoknak, bár jobbra mintha egy hajókémény is lenne? vagy az nem az?) a tatját (farát) látjuk. Faluvégi álláspontja szerint viszont fordítva kellene lennie: ha a képen előttünk - az öböltől lefelé - a híd, mögötte pedig a Margitsziget látható, akkor hátunk mögül kell jöjjön a víz... Szerintem az Újpesti-öböl teóriával nincs összhangban az az állítás, hogy "a hajók a sodrással szemben állnak, tehát jó irányban".
2) Az újpesti vasúti hídnak, mint azt 1720.hsz 5)b) pontjában már kifejtettem, egyetlen korszakban sem volt pontosan olyan a tartószerkezete, mint ami a képen látható. A II. vh. előtt ráadásul ívhíd volt, tehát egészen máshogyan nézett ki. Csak az 1955-2009 közötti állapotában hasonlított valamelyest a képünkön láthatóra a szerkezete, de akkor sem volt ugyanilyen. (Ún. K-híd volt.) Mindez érvényes a Népsziget és Pest közötti kishídra is, nincs olyan adat, amely szerint bármelyik korszakban más lett volna a kishíd szerkezete, mint a nagyé. (Időközben fd6667 már belinkelte az ezt alátámasztó képet is az 1736.hsz-ban.)
3) A Wikipédia "Népsziget" cikke azt állítja, hogy az Újpesti-öblöt a Zsilip utcánál már 1830-ban elzárták egy földgáttal. Hogy ez az állítás mennyire hiteles, az ott nem ellenőrizhető, de tény, hogy már ez az 1908-as Budapest-térkép is alátámasztani látszik ezt a tényt, az öböl északról zárva van rajta.
4) A torony azonosítása a margitszigeti víztoronnyal szerintem elég aggályos. a) Először is annak a teteje nem olyan, mint ami a képünkön kivehető. (Ld._itt_oldalt_.) b) A margitszigeti víztorony 1938-ban épült; ha közben párhuzamosan az öböl "Trianon előtti" állapotával érvelünk, akkor ellentmondásba kerülünk. c) Az Újpesti-öböl szóba jöhető pontjától a víztorony 4,5-5 km-re van, és legmagasabb pontja 57 m; ilyen szög alatt, ilyen méretben még teleobjektívvel sem hiszem, hogy látható lenne, és főleg ennyivel emelkedne a vasúti híd fölé.
A fentiek alapján az Újpesti-öböl teória sem tartható.

D) A kép a Tiszán készült.
Mwin vetette fel ennek a lehetőségét az 1731.hsz-ben, említve és rögtön el is vetve a zentai vasúti híd ötletét.
Elfogadva az érvet, hogy a DDSG a Tiszán is hajózott, mégis - bár nem tudom egzakt érvekkel alátámasztani, de - a folyó (részben csak sejthető) mérete, a part jellege számomra nehezen hihetővé teszi, hogy a Duna helyett a Tiszáról lenne szó. De a feltételezés nem vethető el teljesen; mindenesetre szerintem akkor csak a Tisza alsó szakaszáról lehet szó (Szeged körül pl. még ennél sokkal keskenyebb). Tisza-ismerők előnyben: lehet keresgélni.

E) A Gőzhajós topikból idelátogató saros5727 velős érvelése szerint: Tippelnék! LINZ! a kép a linzi vasúti hidat ábrázolná.
A teória súlyos hiányossága, hogy a linzi vasúti híd - ahogy Mwin megjegyezte az 1731-ben: a Monarchia vasúti hídjainak többségéhez hasonlóan - ívhíd, ld. a mellékelt képet. Ráadásul Ausztriában - tudtommal - a II. vh végén nem voltak hídrobbantások, és a linzi vasúti hídról szóló osztrák oldal is erről tanúskodik, ha jól értem, hogy a linzi híd így nézett ki kezdettől és így néz ki ma is - vagyis teljesen másképp, mint a mi hidunk.
Tehát, kedves saros5727: Köszönjük a tippet! Nem nyert! :-)



Lehet tovább keresgélni; ha fd6667 szimatja helyes, akkor leginkább a Délvidék irányában.

Mellesleg a dunaföldvári hidat nézve, amely fennállásának jelentős részében közúti ÉS vasúti híd volt, eredetileg azonban csak közútinak épült, (és jelen állapotában szintén emlékeztet a mi hidunkra, képünk készítésének valószínűsíthető idejében azonban ez is ívhíd volt, tehát nem jöhet szóba), elgondolkodtam azon, hogy olyan biztos-e a "vasúti hidat látunk" alapfeltételezés...

A másik megjegyzés, hogy a kép készítésének idejére vonatkozóan érdekes lehet jobban szemügyre venni a (két) gyerek ruházatát, illetve a hajókra festett számjegyek stílusát. Öltözködéstörténészek mondhatnák meg, hogy a közelebbi fiún lévő, ránézésre belebújós (póló- vagy pulóverszerű) felsőruházat mikortól lett szokás. Hajózáshoz értők pedig, hogy a DDSG felirat és a számok stílusa milyen korra vall? Én a hozzáértők egyik csoportjába sem tartozom e kettő közül.