"pl. Majackojénél is kazár erőd volt"

 

Ebben igazad van, legalábbis azt illetően, hogy erőd volt ott. Hevenyészett térképemen elsősorban a nyugati-besenyő és szabar területek körvonalazására koncentráltam, északon nemigen ügyelve a várak neveire. Bár Majackoje gorogyiscse mint a legalaposabban feltárt erődök egyike, szerepel az ábrázoláson, nem jelöltem névvel. Ezt most korrigálom.

 

A jobb és bal parti várrendszer kérdéséhez csak annyit, hogy Fljorov részletesen összehasonlította Pravoberezsnaja (=jobb parti) Cimljanszkaja és Majackoje erődjét. Azt találta, hogy a fehér mészkő alapanyagot leszámítva, mely nyilván mindkét oldal népességének adva volt, nemigen akad közös vonás a két erőd építészetében. Így a sűrűn lakott Cimljanszkaja mindenekelőtt háromszög, a néhány házikót magában foglaló Majackoje viszont négyszög alaprajzú. Az előbbinek falait szilárd kő alapozással egy-két kőrétegből húzták (átlag 4,25 m), míg a majackojeinél lényegesen vastagabb falakra volt szükség (Afanaszjev szerint átlag 6-esekre, Vasziljeva szerint átlag 7 m-esekre), mivel ott deszkák szolgáltak azok alapjául. Bár túlnyomórészt mindkét térséget a köveket szárazon egymásra helyező, küklopikus építkezés jellemezte, Cimljanszkaján néhol mészkőből kevert maltert, míg a majackojei erődben itt-ott agyaggal bekent réseket találtak. Azonkívül Cimljanszkaján a kőtömbök lényegesen nagyobbak is voltak, és erődtársától eltérően a falakat itt bástyákkal látták el. Az erődök belső szerkezete is teljesen eltérő: Cimljanszkaján a térséget két fallal háromfelé osztották, melyeken keskeny kapukon keresztül lehetett átjárni, míg Majackojére ugyanez nem jellemző.

 

Sokkal pontosabban kéne látni a szaltovo–majackojei kultúrát ahhoz, hogy etnikai alapú következtetéseket vonjunk le leletekből, lelőhelyekből.