Sok amatőr kutató -mivel alig olvas régészeti témájú könyveket- hiszi, hogy feltalálta a spanyol-viaszt...
Elmondom erről a Szfinx hátsójánál nyíló alagútról a valóságot, kisegítve Abonyi fizikust. A 7172-es hsz-ben szereplő képen láthatjuk, hogy a far tövében nyílik egy kis apró akna lefelé, ahová Abonyi lejutott, s mely titkos járat a piramisokig vezetne...
A másik spanyol viaszos ürge Robert K. G. Temple nevű dogonológus, sziriuszológus stb. kocatudós, illetve professzor, aki nemrég könyvet adott ki a Szfinxről.
Temple szintén spanyolviaszos, ő meg éppen itt bújik ki a "titkos járatból" a Szfinx faránál...
Az igazság a következő:
Ezt az akna a padló szintjén nyílt, a Szfinx hátsó, északnyugati részén nyílik. Egy bizonyos Mohammed Abd al-Mawgud Fayed számolt be Hawassnak az alagút meglétéről, aki fiatal fiúként ott volt Baraize mellett, az 1925/26-os tisztítási munkánál. Hawass 1980-ban eltávolíttatta a burkolóköveket, és mögöttük valóban egy lefelé tartó aknát talál. Ezt baraize akkoriban már felfedezte, mikor javításokat végeztek a szobor burkolatán, de újból elfalazták.
Mohammed Fayed elmondta, hogy egymásból nyíló két alagutat talált Baraize, melyek együttesen mintegy húsz méter hosszúak. Mohammed emlékezett rá, hogy az alsó folyosó lement a talajvíz szintjéig.
Hawass és Lehner meg is találta az elfedett helyet: két nagyobb kőhasáb adta a bejárat szemöldökfáját. A talaj kőágyazatába vágott kis résen át lehetett lemászni. Az innen induló járat egyik része levezetett 4,5 méterrel a padló szintje alá, míg a másik része felfelé ívelt. Az alsó -kilenc méter hosszú- alacsony, durván faragott falú járat egy teljesen üres vakjáratban végződött a talajvíz szintjén. A felső rész ugyanolyan hosszú, de egy kis fülkében végződik, mely 90 cm széles és 1,8 méter magas. Sajnos a járatok falain semmiféle feliratot nem találtak. Viszont találtak modern anyagokat, mint üvegkancsó, cement, bádoglap, egy pár cipő, ami bizonyítja, hogy Baraize kitisztította és feltöltötte a járat fenekét annak idején. Ezen kívül találtak még mészkőforgácsokat, egy gránitdarabot és egy alabástromdarabot, valamint faszenet, kerámia és cserépdarabot is.
Szóval ha ez lenne a "Misztériumok Temploma" meg ilyenek, akkor elég gyatrán állunk...
Hawass a kivájás módszere nyomán határozottan az ókorba helyezte keletkezésének idejét, arra gondolva, hogy bizonyára kincskeresők aknája volt, akik valamiféle fáraó sírt hittek a szobor alatt. Ezt a legendát közölte még Plinius is, hogy a szoborban vagy alatta egy Harmaisz nevű király lenne eltemetve... s persze téved Hawass is, mert az akna sokkal egyszerűbb okból jött létre... ami megmagyarázza, hogy miért hallgatott (vagy csak nem verte nagydobra) az építész Baraize erről az aknáról... (viszont az általa a felújításról készült 226 felvétel közt találtak 3-at, amin jól látszik a megnyitott kis akna bejárata).
A 19. század nagy egyiptológusai, mint Mariette, Maspero és a többiek szerettek volna hitelt adni Plinius beszámolójának, s mikor a Szfinx alapjait tisztogatták, kerestek egy bejáratot, ami Harmaisz sírjába vezet.
Elgondolkoztam erről a kincskereső járatról (Hawass), és arra jutottam: Baraize tudott az aknáról! Úgy értem, mielőtt hozzáfogott volna az ásatáshoz 1925-ben.
Ennek a magyarázata igen prózai, és elég sötét árnyékot vet a korai egyiptológiára. Valójában nem is látok ésszerűbb feltevést: a híres Masperonak kellett titokban vájatnia a két járatot 1886-ban! A két francia régész, Baraize és Maspero jól ismerték egymást az ásatásokról, barátok voltak.
Gaston Maspero megpróbálta megkeresni a nagyközönség előtt a körömszakadtáig tagadott titkos kamrát. A szobor mellkasa előtt és a mancsoknál látványos feltárást végzett, amiről az oda látogató túristák készítettek fotókat, addig felállított egy sátrat a szobor túlsó végén. Az egész mancsok előtti műsor azt szolgálta, hogy elterelje a figyelmet a farhoz támaszkodó ócska sátorról. Belül lázas, kincsre éhes munka folyt.
Mohoságukban előbb egy járatot vájtak, ami lefelé vezetett, majd miután semmiféle üregbe nem ütköztek, azt gondolhatták rossz irányban kutatnak, ezért vájtak az előbbiből egy másik járatot, immár a test belseje felé. Majd valamiért félbehagyták az ásatást, talán a gyors siker elmaradása elkedvetlenítette őket vagy valami más ok, mindenesetre a lyukat elrejtették és a sátrat elbontották.
Maspero később bizalmasan elmesélte Baraizének a sikertelen próbálkozást…
Erről az aknáról még annyit, hogy több Szfinxről készül dok-filmben szerepel, az egyikben Hawass is bebújik az operatőrrel a kis járatba. Itt még két kép, az első a "bejárat", másikban a járat belsejében Hawass, -talán- útban a "Csillag Temploma" felé...???
