A belső-kereszténység már csak azért sem viheti félre (pont az?) a Grál

szimbolikáját, valódi (?) értelmét, mert a Grál alkímiai-hermetikus értelmezése

igencsak Egyiptomig, Hermészig nyúlik vissza!

 

  A Corpus Hermeticum ír először "a nagy, szellemmel telt edényről, a Kratérről

(kráter, Grál), melyet leküldtek az emberiségnek, hogy merüljön bele az, aki képes rá, hogy megtisztulva felemelkedjen ahhoz, aki ezt leküldte - megismerve önmagát

és teremtőjét." Emlékezetből idéztem a Corpus Hermeticum ezen részét.

 

  Ez tipikusan gnosztikus-hermetikus, belső-keresztény kép, mely egybevág a Grál mint kő (Lapis Philosophorum=Bölcsek Köve - Wolfram von Eschenbachnál is!) képével.

 

  Pontosan a hermetikus értelmezés és a belső-kereszténység az, amelyik

nem "a földön", nem valami Grál-várat, csoda kardot, serleget, stb. keres, hanem e szimbólum magasabb, belső értelmét, mely megVALÓsítható, és amelyet minden szellemi kereső keres.

 

  Emma Jung, C.G. Jung, Mircea Eliade, és mások, (szimbológusok, összehasonlító-vallástörténészek, mitológusok) munkája nyomán lett világos, hogy a mi is a Grál valójában és miért nem találják a mai napig a kincsvadászok, régészek, kalandorok ;) :)

 

  (E témában írtam a szakdolgozatom ("A Grál-történetek alkímiai-hermetikus érelmezése"), mely az első hazai összefoglalás e témában. Igyekszem feltenni az oldalamra :)