No itt egy kicsit vitáznék.:-)
De lehet, hogy Csíkos billentyűje is villámokat fog szórni...:-))

Az új modellek ok, hogy kisebb feszültségről indulnak, de tapasztalatom szerint a feszültség növelése nem eredményez lineáris sebességnövekedést. Mert ugye az alacsonyabb indulási feszültség magyarázható akár az 5 pólusú motor precizitásának is, de mondjuk egy PWM alapú vezérlésnél már ez a sebességgörbe korántsem egyenes és nem is hasonlít egy trafós táplálásra.
A "röpsúly" ez esetben csupán egy lendtömeg, ami messze nem azt a feladatot látja el, mint egy gőzgép esetében a fent említett elem. A lendtömeg ennél fogva indulásnál is nagyobb tehetetlenséget ad a motornak, ami jelentkezik a megállásnál is. Simán az élethűbb dinamika szimulálása a szerepe.
Tény, hogy a blokkolásos megálláshoz tervezett, Zeuke alapú szakaszolás itt már nem jár mindig eredménnyel.

A sín-kerék viszonyról szívesen elmerülnék egy tesztmérésben, hogy vajon a kalapsín íves sínkoronája okán magyarázható-e a "megcsúszás". Szvsz. annyira minimális a két sínprofil között a felfekvési különbség, hogy a modellek tömegének ismeretében itt nem lehet differenciálni. Ne feledjük, hogy ott a tapadógyűrű is, ami modelltől függően több-kevesebb keréken van, így ez is befolyásolhat bizonyos csúszásokat.
Meg ha jól emlékszem, a kalapsín anyaga kicsit "taknyosabb" tud lenni, de ezek a tulajdonságok inkább a nagyvasút több kN-os tengelynyomásánál érvényesülhetnének.