Amúgy az egyiptomi párhuzamok szinte a végtelenségig mennek a nyugati Grállal.

Az Egyiptomiak ált. "Kozmikus Szem"-ről, "Ré Szeméről" vagy "Hórusz Szeméről" szinte ugyanazt mondták, de utalásaik mélyebb értelműek.
Mind a Grál egykor Lucifer homlokán lévő "kőből" készült, míg a Kozmikus Szem egykor Ré homlokán volt. vagy Horusz Szemében, s onnan tépte ki Széth isten.
A Grál és a Szem: mindkét tárgy úgy bukkan fel, hogy egy ebédlőteremben lovagok (istenek, hősök) állják körül, akiket a tárgy néven szólít. Lucifer ellopta a Grált és az Isten Mihály arkangyalt küldte utána, míg Hórusz után Széthtet küldte Ré.

A Grál eledelt, kenyeret ad. Ozirisz a "kenyér lelke". Az egyiptomi "Halottaskönyv" 178. fejezete mondja a Hórusz Szemről: „Táplál és meggyógyít téged… Most kenyeret, italt és más ajándékokat hoznak nekem, melyek a Hórusz Szemből áradnak ki… Íme, most hozzák a szent kenyereket: a Hórusz Szemben lelték őket.” !!!

Érdekesek a Szem leírásai is. Fénylő ékkőnek nevezik, mely a Világ Szeme, egy világtojás, tüzes pillantású, a Hajnalcsillag. A Szemből "élet fakad", a "világok ura", mely szentté avat, erőt és örök életet ad. A Szemet néha lángoló fejhez vagy archoz hasonlítják, mely vörös és kék fényben világít. Teste tüzes, hátsó része vörös, eleje ragyog, és néha tüzet lövell ki (Kufi papirusz). A Kozmikus Szem hét könyök (3-3,5 m) széles, melyből a pupilla három könyök (Halottaskönyv 101). Az egyik piramisszöveg szerint félelmetes: „Megszületett a félelem, mely Hórusz Szeme miatt keletkezett” (Pyr. 448). Néha annyira felforrósodik a Szem, hogy egy különleges technikával kell lehűteni...

Ugyan már, hisz csupán a keresztény ezotéria ferdítette el az egész Grál-mítoszt! Beszélve nekünk Jézus vérét felfogó kehelyről, Jézus-dinasztiájáról (már önmagában sületlenség, de korunk találmánya) és más hasonszőrű elemekről. Én nem egy szimbolikus valaminek, vallási tárgynak, röhejes vérvonalnak tartom a Grált, és még több más legendás eszközt (az Aranygyapjútól Mózes botjáig), hanem egykori civilizáció utolsó technikai rekvizitumainak, melyekért évezredes harcok indultak meg a színfalak mögött. Ezek valódi gépezetek voltak, s amelyek már Atlantiszon ősöregnek számítottak...
Többről leírták, hogy maguk az istenek se mehettek a közelükbe... sőt elpusztította azokat. Olyan az egész, mintha lett volna egy ismeretlen hatalom, ami a földre hozta ezeket, és átadták néhány emberi kasztnak, majd a Vénusz-bolygóról menekültek majd üldözők érkeztek a Földre, de azok az eszközök képesek voltak a vénuszi "isteneket" is porrá zúzni... Szóval a rejtélyek rejtélye lehetett egykor a Grál, és a mai "Grál-kutatók" teljesen rossz irányban puhatolóznak...

Néhány egyiptomi szöveg tanulmányozása után még elképesztőbb részletek jönnek elő: így pld. nem is egy, hanem két ládáról van szó. A szövegek nekünk már nehezen érthetők, de néhány ismert motívum kiviláglik: Miután Széth kitépte Hórusz Szemeit, elásta azokat egy hegyen, hogy "bevilágítsák a földet"! Egy papirusz szövege szerint Széth két ládába helyezte Hórusz uadzsat szemeit és krokodilus képében volt mellettük. Anubisznak, Széth fiának csak kígyóalakban sikerült elrabolnia a ládákat. Anubisz kivette a szemeket a ládából és elásta őket.

A következő dolog, ami nagyon lényeges Széth isten szerepe a történetben, aki az egyiptomi hitben maga volt a sátán, de a szövegek arra figyelmeztetnek, hogy a predinasztikus időkben még ő volt a Nílus-völgy főistene, majd száműzték és Hórusznak ajánlották az országot. Már az első király, Ménész így lép fel, de az ő idejében a Hórusz tisztelet már évszázados múltra tekint vissza. Elég sokat írtam itt arról, hogy Héliupoliszban Atum-Ré tisztelete mögött rejtve, egy papi kaszt titkon az ősidők istenét, Széthet szolgálta és azt is gondolom, hogy ez sarkalatos pontja volt a "Héliupoliszi Testvériségnek". Erre több jel és bizonyság van, ami felfedi a "történelemnek" nevezett színjáték színfalak mögötti néhány eseményének jelentőségét. Én csak egyet említenék.

Voltak ugyanis olyan mágikus időszakok, mikor a Testvériség valamiért magához ragadta Egyiptom trónján, s most nagyon távoli időkbe kell mennünk: jó 150 évvel Kheopsz-Hufu uralkodása elé. Ekkoriban Héliupolisz főpapja, Peribszen, „a teremtés szívének temploma” összeesküvést szőtt Ninutjer, a király ellen és megölette. Ismétlem, hogy ez a történettudósok szerint a Ré tisztelet központjának főpapja volt, s ugyanakkor megtagadta Ré fiát, Hóruszt és Széthet tette meg fő istenné. Peribszen magát Széth megtestesülésének tartotta, s nevét megváltoztatta a Szekhemib Hórusz névről. Elvetette az uralkodó "héliupoliszi teológiát", Elephantine szigetén, Széth ősi templomában különleges központot hozott létre.
Peribszen volt az igazi eretnek király és nem Ehnaton másfél évezreddel később! Peribszen abüdoszi sírját még a 19. században felfedezte Petrie. Néhány kővázát, pár darab különös réztárgyat és két sztélét talált a király nevével. A réztárgyak később elvesztek, de Petrie leírta, hogy egy sor összekapcsolt gyűrű és kör alakú tányér volt. Valójában valamilyen technikai szerkezet másolata lehetett, akár az első dinasztiabeli Sabu herceg masztabájából előkerült kőből készült diszkosz-szerű valami, ami egy gépezet forgórésze másolatának tűnik... (erről már írtam, de itt van még egyszer: Sabu korongja )
Széth uralmának Peribszen utóda, Haszehem vetett véget újból egyesítve az országot Hórusz uralma alatt (és felveszi a Haszehemui nevet), helyreállítva akkor az ezer éve már megszokott rendet, mintha mi sem történt volna, s Peribszen és Széth nevét mindenfelé elkezdték kikaparni.

Kérdezem, hogy mi vezetett oda, hogy Egyiptom legnagyobb vallási központjának, Héliupolisznak és Ré istennek főpapja megölesse a törvényes királyt, majd bevezesse az eltitkolt isten, Széth kultuszát...? Petrie kiváló egyiptológus volt, de ő is elment amellett, hogy Peribszen titkos sírjának falára közel ötezer éve egy labirintus ábráját vésték. Márpedig a Grált az ezoterikus elbeszélések, és éppen a legrégebbiek egy kanyargós út központjába helyezték, sőt ez egy labirintus útja, melynek bejáratát rendszerint valamilyen rémalak őrizte. A labirintus központjában volt egy terem, melyben négy oszlop tartotta a mennyezetet, és annak közepén volt elhelyezve a Grál, egy nagyobb és egy kisebb láda...

Széthről a legrészletesebb tanulmány H. Te Velde egyiptológus könyve: "Seth, God of Confusion" (1967).