Marcipáncicc Creative Commons License 2010.09.06 0 0 1513
Na erre a levélre vártam már pár napja, mivel engem is érdekelt hogy mi egy olyan szakember véleménye a dologról aki (lévén a földgolyó túloldalán) teljesen pártatlanul, de hozzáértő módon tud véleményt alkotni a kérdésben. Az illető jó ismerősünk, és a vancouveri egyetem vezető kutató mérnöke, szakterülete a különböző sugárzások, (speciálisan a röntgen), több orvosi és faipari szerkezet fejlesztője (pl. a világ egyik legnagyobb 3d-s szkenneré-é). Röviden vázoltam neki a kérdést, mire egy elég hosszú leirást kaptam, és egy véleményt. Persze ez is szubjektiv, de talán már nem "érzelmi" alapú, és "némi" szaktudás is van mögötte. (lehet hogy több részletben tudom csak bemásolni, előre is elnézést érte)

"A GSM (Global System for Mobile Communication) frequency kb. 300MHz-tol 2GHz-ig terjed (http://en.wikipedia.org/wiki/GSM_frequency_bands). Ez a tartomanya az electromagneses (EM) hullamoknak a telekommunikaciora hasznalt hullamok felso resze. E folott van a microwave, a lathato feny, az ultraviola es utana mar csak az x-ray es gamma ray. Ezek foton sugarzasok (anyag nelkuli energiasugarzasok), tehat nem olyanok, mint a alfa, beta vagy neutron sugarzasok, amik reszecske sugarzasok. Minel magasabb az EM sugarzas frequency-aja, annal nagyobb az energiaja. Ha ez az energia eler egy bizonyos szintet, akkor kepes szetszedni az atomokat, kovetkezeskeppen a molekulakat es sejteket is eleg nagy karositasokat okozva testunkben. Ezt a fajta sugarzast ionizalo (elektronokat kiloko, vagy extrem esetben meg a nukleus-t (atom magot) is karosito) sugarzasnak hivjak. Ezek az UV sugarak magasabb frequency-aju tartomanyat, valamint az x-ray-t es a gamma ray-t tartalmazzak. Az ionizalas mellett szamolhatunk masfajta energialerakodassal is, ami egyszeruen csak ho. A vilag alap-concept-je ezekkel az ionizalo sugarakkal kapcsolatban az, hogy nincs biztonsagos szintjuk, csak elfogadott. A legkisebb dozis is elindithat egy karos biologiai reakciot bennunk. Ezert pl. minden egyes x-ray-nel rizikot veszunk a nyakunkba.
A nem ionizalo sugarak egeszsegunkre valo hatasukkal kapcsolatban (az UV alatti tartomanyokban) nem latott olyan sok kutatasi report napvilagot, mint az ionizalo radiaciokkal kapcsolatban (vagy legalabbis nem koztudottak). Ezekkel kapcsolatban csak holerakodasrol szoktak beszelni, atom szetszedesrol esetukben nincs szo. Ennek ellenere erosen szabalyozzak a szintjuket es esetukben is fennalnak "megengedett" szintek. A nem ioinizalo sugarzasok energiaja (azaz a frequenciaja, ami lineariasan aranyos az energiajukkal) nem linearisan okoz effekt-eket testunkben (ha egyaltalan lehet az effecteket valahogy linaraisan csoportositani). Mindenesetre nem feltetlenul novekszik a penetracio (athatolo kepesseg), vagy a holeroakodas, vagy a rezonencia effect (mint a microhullamu suto) stb hatasuk testunkben. Testunk kulonbozo modon reagal rajuk. A lathato feny pl. nem hatol at testunkon annak ellenere, hogy a frequenciaja es ezaltal az energiaja is nagyobb pl. a cellphone sugarainal. A radiohullamok kisebb energiajuk ellenere is athaladnak testunkon. A nem ionizalo sugaraknak az anyaggal es testunkkel valo kolcsonhatasat meg kellene vizsgalni minden egyes frekvenciaju sugarak eseteben. Ez az oka annak pl., hogy ket hettel ezelott egy uj gepunknel (egy Radiofrequecy kemencenel) ketfele survey-t (meressorozatot) is kellett keszitenem (en vagyok a Radiation Safety Officer a cegemnel). Az egyik egyszeruen csak a sugarzas energiajarol adott kepet mutatja (mW/cm^2 -ben), mig a masik szetvalasztva az electric field-et (V/m) a magnesestol (A/m), mindket formaban. Mindharom szint a megengedett alatt volt, tehat tovabbi munkam nincs vele. Meg nem talalkoztam olyan esettel, amikor ki kellett volna nyomoznom, hogy milyen betegsegeket okozhat valamelyik nem ionizalo sugarzast kelto gepunk. Nem valoszinu, hogy megnyugtato valaszt talanek erre a kerdesre (nem lattam meg ugyanis ilyen tanulmanyt).

Miert volt szukseg erre a hosszu mesere? Azert, mert szerintem erdekes es azert is, hogy tudjatok: ma meg nem olyan egyertelmu valaszolni a biologiai hatasokkal kapcsolatos kerdesekre minden egyes EM-es sugarzas eseteben. Peldaul a microhullamu sutok frequenciajanal kisebb es nagyobb frequenciaju sugarzasok is kisebb veszelyt sugallnak, mint amivel mukodik a microhullamu suto. Egy biztos, a kutatasok nem mindenre terjedtek ki, vagy egyszeruen nem ismertetik velunk egyertelmuen az ismert reszleteket. Nagyon sokszor elofordult mar a techniakai vilag tortenelmeben, hogy kesobb, csak a feltalalok, vagy valamiben resztvevok betegsege utan jottek ra az emberek a jelensegek mogotti igazi osszefuggesekre (vagy vallottak be az elhallgatott tenyeket). Nem hianyzik senkinek sem az, hogy nehany ev mulva kideruljun, hogy pl. van egy ujabb formaja is az antennakbol kisugarzott energiaknak, vagy hogy almunkban maskent hat a sugarzas pl. az agysejtjeinkre, mint nappal stb-stb. Nem josolhatjuk meg a jovo tudasunkat, azonban gyakran nagyon egyszeruen elkeruljuk az extra energaiakkal valo talalkozast, vagy legalabbis a lehetseges legkisebb szinten tarthatjuk.

Bottom line: ellenezzetek a telepitest!"