Nagyon jól kiszedted a történetből a lényeges elemeket, úgyhogy nem is nagyon van hozzáfűznivalóm ehhez.

Maga a történet szerintem két forrásból jöhet, vagy azon titkos iratok közt volt, amit Mózes -aki persze szintén egy héliupoliszi pap volt- magával vitt Egyiptomból, és később a zsidók lefordították, majd láthatólag átértelmezték és magyarázták azt, vagy a hellenisztikus időkben keletkezett, de szintén egyiptomi forrásból, mikor az alexandriai hellenisztikus zsidó értelmiség ill. történetírás módszeresen elkezdte búvárolni a görög könyvgyűjteményekbe szállított egyiptomi papiruszokat. Gondolom már az egyiptomi irat is tele volt szimbólumokkal és jelképekkel, amit a zsidó magyarázók már nem voltak képesek megérteni, illetve jórészt félremagyarázták azt... (a történetet mindenképpen Héliupoliszban kellett lejegyezni, hiszen ott játszódik).

Mikaél angyal repülőszekere a héliupoliszi hagyományban megfelelhet a periodikusan visszatérő hatalmas fémtestű madárnak, a Főnixnek (Benu), aki egy hatalmas, kör alakú teraszra száll le a Naptemplom udvarán. Még valahogy az is passzol, hogy az egyiptomiak a a Vénuszt, "a Főnix csillagának" nevezték... Velikovsky és mások szerint a rodoszi Kasztor által említett Vénusz-bolygó felvillanása valamikor ie. 1500 körül történt, tehát József idején még bizonyára volt élet a Vénuszon...

Mindazonáltal roppant érdekes irat Ászenat és József története, mert éppen a Főnix héliupoliszi látogatásáról nem maradt egyiptomi forrásból semmi konkrétum!

A bor és kenyér persze, a Grál ebédlőtermét idézi fel, ami ott van mindig ezekben a történetekben, s maga a fura asztal is. Széth a ládát az "ebédlőterembe" viszi cselként, hogy Ozirisz belefeküdjön. Ha jelen van a Grál , egyszerűen a kenyeret abból veszik mi és helyezik az előtte lévő asztalra. Ugyanez történhetett Odüsszeusszal, mikor a phaiák királyi pár előtt állt a palota ebédlőtermében, ahová behozták a "legértékesebb ládát". A kenyér meg éppen sejtregeneráló hatású, evése megnyújtja az emberi élet hosszát...
Hogy a méz szerepe így bejön, azt nem csodálom, hisz erről volt itt szó régebben, pld. mikor a Najádok Barlangjáról és méznimfákról írtam. Abban is igaza van Nolanusnak, hogy a szöveg összeállítójának erről ill. ezekről a dolgokról fogalma nem sok lehetett...

Visszatérve egy régebbi kérdésre: Baalbek és Héliupolisz kapcsolata a legrégibb időkbe visz, elég elolvasnod, mit írt erről Macrobius (Saturnalia I. 23), aki rengeteg régi hagyományt gyűjtött össze, olyan források alapján, melyek mára elvesztek...