Ma olyan "minden mindegy" hangulatba keveredtem, fogalmam sincs miért, és így egészen természetesnek tűnik ilyeneket olvasni:


http://www.buddhistaegyhaz.hu/tartalom.php?oldal=tanit_buddhizmus

Csak azt nem tudom, ha nekem minden mindegy, akkor hol és hogyan talál helyet magának bennem az öröm? Nálam a tompultságot, közönyösséget semmi nem különbözeti meg a minden mindegy hangulattól. Mit csinálok rosszul?