Nekem is volt rottweilerem, kettő is. Igaz, ez kb. 15 éve volt, akkor mindenki rotit vagy dobermannt tenyésztett. Tök véletlenül kerültek hozzám, szerencsémre elég kutyás családból származom, ebben az egyben nem korlátoztak :D

Nekem sikerült kifognom a két végletet: a kan annyira harcias, agresszív volt, hogy avval simán elmehettem este 10kor sétálni 16 éves lány létemre, bárkinek neki ment, aki csúnyán nézett rám, vagy túl közel jött. Meg volt ennek is előnye, de akkor sem volt normális. Aztán egyszer vacakul volt, tesóm közeledett hozzá, hogy "mi van, blöki?", erre Argo neki ment. Na, akkor mennie kellett a háztól. Sajnáltam, mert gyönyörű volt, nekem szót fogadott, de hát mégsem eheti meg a családot. Eladtam, egy családhoz került, garanciát! kellett vállalnom rá 17 évesen, hogy a kutya megfelel telepőrzés céljára. Nem jöttek reklamálni :)

A másik egy szuka volt, az meg egy idegileg roggyant volt, nagyon félős volt. Inkább volt szobakutya, mint házőrző. Két ismerősömnek is rotijai voltak, azok nagyon nyugodtak voltak. Minden tenyésztő kérdése szerintem :)

Jó fejek vagytok, hogy így gondoskodtok a szomszéd kutyáról.