Schenouda Creative Commons License 2010.09.01 0 0 7110
[Ja, amúgy nekem is feltűnt a képen, hogy milyen nagyok a nő kezei...]

Valóban több ókori szerző közölt arra utalásokat, hogy Pénelopé Odüsszeusz távollétében válogatás nélkül valamennyi kérőjével együtt hált, állítólag a közös frigyből született volna a szatír Pán, a mezők kecskeszarvú és lábú istene, egy igazi incubus. Más hagyományok szerint Hermész nemzette Pénelopénak kos alakjában. Pán egy ősi pelaszg isten, a nimfák szeretője volt. Tisztelete Árkádiából terjedt el egész görög földön (szerepe teljesen analóg a nyugati boszorkánykultuszok "ördögével").
Tehát valóban nem az a 20 évig Odüsszeuszra váró példamutató feleség alakja bontakozik ki előttünk, amilyent Homérosz igyekezett lefesteni... Viszont egyes ókori magyarázók szerint itt egy másik Pénelopéról van szó, és nem Odüsszeusz feleségéről és a két nő alakja a kése magyarázók előtt teljesen összeolvadt...

Hérodotosz említi, hogy a hellének Pánt a legújabb istenek közé sorolják, akit Hermész nemzett Pénelopének, Odüsszeusz feleségének. Mindenesetre a történet Odüsszeuszról, Ithaka akháj feleségéről alig tudunk valamit. A legfőbb forrás maga Homérosz, s a feleségéről, Pénelopéről még annyit sem, s meglehet, csak Homérosz adta neki a Kyllené-hegyi gyönyörű szép nimfa, Pénelopé nevét... De meglehet nem is véletlenül, mert az "igazi" Odüsszeusszal, a kurétesz herceggel, aki napnyugatra ment a Grál-ért, valahogy éppen ilyen feleség passzolt...

Az "Özvegy Fiai" meg éppen lehet már csak egy kései, szabadkőműves -tehát utólagos- belemagyarázás, egyszerű mesékbe, mert türoszi Hiram is egy "özvegy fia" volt, s a mesékben valahogy ez szintén előkerül. Hisz a férfiak korán haltak, s a magára maradt özvegy fia rendszerint elment szerencsét próbálni, majd rendszerint királykisasszonyt vagy királyságot nyert... Nem hiszem, hogy a Grál-keresők vagy Hiram és mások az "Özvegy fiai" néven "futottak" volna... legalábbis a magyarázatok nekem nem elég meggyőzőek.


Azok a boszorkánypapnők (Médeia, Kirké, Pénelopé), akár istennőik (Ízisz, Aphrodité, Hekaté, stb.) közös jellemvonása: rendszerint nagyon szépek, pogány rítusok papnői, istennői, ezek erdei tisztásokon tartott orgiasztikus rítusok, és mind kapcsolatban álltak a Vénusszal.
Egyébként a Vénuszról ideérkezett "istenek és istennők" közös jellemvonása, hogy rendkívül szépek..., akár férfi, akár nő. Maga Lucifer is az, mint Ezekiel mondja róla: "Te valál az arányosság pecsétgyűrűje, teljes bölcsességgel, tökéletes szépségben… Valál felkent oltalmazó kerub…"

Francesco Primaticcio féldomborműve valóban nagyon érdekes alkotás.
Előzmény: Nolanus (7097)