Érdekes dolgokat írtál. De hadd jegyezzem meg, hogy amikor arról beszéltem, hogy énm hogyan éltem meg mindezet, amiben most Te benne vagy, mintha 20 évvel ezelőtti önmagamat látnám, azt nem érvnek szántam. Tudom, hogy szubjektív érvekkel nem lehet nyugaton labdábvarúgni, tehát ez nem érvelés volt, csak dióhéjban leírtam, hogy én akkor hogyan éreztem és hol vettem észre a bibit és merre mentem tovább. gyerekkoromban engem is keresztánynek kereszteltek, tehát ugyanúgy a keresztányságtől távolodtam el - noha Vlede ellentétben ez nem az attól való eltávolodás volt, mintha csalódtam volna bármiben (ez talán annak is betudható, hogy a kereszténység KELETI ágához tartozom), és kezdetben nem érzékeltem, hoyg mindez ellentétben lene a keresztánysággel. Csak légyszi ne jöjj azzal, hoyg ha valaki saját lelki élményeit osztja meg Veled (aminek szintán megvan a maga helye és haszna), hoyg szubjektív, fúj, ha meg egy objektív tudást, ami szükségszerűen átment egyfajata konszenzuson és az idő szilárdságtesztjén, hogy dogmatikus. Ezzel nem intézed ezt el, mert ez megint az ellenfélnek egy ösztönös szintre apelláló sugalmazása, azért, hoyg így egy felszínes huszárvágással megkísérelje elhallgattatni az igaz tartalmat, de ez megint önellentmondás, mert az igazság szubjektíven jut el az emebrhez, de a konszenzus (szándékosan nem használom a nyugat által túlmagasztalt, de nem létező objektivitást) teszte tudja megkülönböztetni azt a pusztőán egy személy szférájából származó dolgoktól. Mint mondtam, ezek a következetlenségek, önellentmondások a józansággal kiszűrhetők. És nem azért vannak, mert az ellenfél hülye, hanem azért, mert a hazugság sohasem lehet teljesen konzekvens, ellentmondásmentes, az csak az Igazság tulajdonsága. Mivel univerzumunkat Jó teremtette, ezért az univerzum a jó túlélésének kedvez.

Egyébként ha nem nyugati bulvárvallásokkal, hanem valódi keleti tanokkal foglalkozol - bár az általad felvázolt svédasztalos válogatás mindig felszínesebb lesz, mintha egy tanban mélyedsz el, ugyanakkor ha válogatsz, mindig Te maradsz az igazság végső kritériuma, mivel te döntöd el, mit tartasz jónak és mit nem, és nem hajtasz fejet önmagadnál nagyobb előtt, így önmagadat sohasem fogod túlhaladni - akkor talán találkoztál azzal a jelenséggel, hoyg a keleti gondolkodásban nemhogy objektivitás nincs, de még obvjektum sincs. Minden szubjektív, mert az érzékelt világot a szubjektum alkotja meg, egyes meditációs gyakorlatok pedig pont az objektum-szubjektum kettősségének feloldását vélozzák meg, az éntelenség érzetét. Na mindegy, ezért is lepett meg, hoyg itt pocskondiázod a szubjektivitást, mintha valami ateista nyugati tudós lennél. De azt hiszem, azért hsz-om 2. felében írtam pár "objektív" dolgot is...

Tehát rövden most talán annyit tennék még ehhez hozzá, hogy ahogy fejlődsz eljön szerencsés esetben a válaszút, hogy megmaradj önmagad keretein belül (még akkor is, ha megtisztítod önmagadat) vagy túllépj önmagadon egy nálad nagyobbal összekötődve. Egyelőre erről nem mondok mást, de alapjába véve ez különbözteti meg a mókuskereket a hegymászástól.

Egyébként az általad felsorolt ezoterikus listn mindegyiket ismerem különböző mértékben, Te se aggódj. De azon is csodálkozom, hoyg az ezotéria, ami egyfajta belső kör tudása, manapság már frankón átment egy mindent felölelő exotériába. Jó biznisz ez.