Közvetítem a luxorosok[!] egyikének válaszának lényegét. A tejles vita linkje: Wikipédia/Luxor vagy Lukszor. Az ottaniaknak is biztosítottam linket ide, az alábbiakban nyilatkozó Pasztillát pedig megkértem, hogy ha lehet, gyűjjön ide, oszt itt fejtse ki a mondandóját (de nehézkesek vagytok...). Tehát:
-------------------------------------------
"[Rumci] bizonyosan elolvasta az FNESz. "Luxor" címszavának első részét is, amelyből kiderül, hogy a nemzetközi Luxor, Louksor, Louqsor stb. átvétele nyelvünkben.

Ha Rumci valóban arra szólított fel, hogy mutassunk még egy x betűvel meghonosodott arab nevet a mintegy ötven, a magyarban meghonosodott arab földrajzi névből – mert felteszem, azzal meg lesz győzve –, akkor véleményem szerint erősen téves szemszögből nézi a problémát. A közel-keleti arab városnevek java része nyelvünkben nemzetközi átvétel, a 19. században német, esetleg távolabbi mintára így honosodtak meg nálunk. Teljes mértékben függetlenül attól, hogy milyen betűket tartalmaznak!

Ezt éppen X-szel vettük át, meg L-lel és U-val és O-val és R-rel. Ha a Luxorral egy időben a nyelvünkbe és szakkönyveinkbe kerülő Bejrút, Algír, Kairó, Damaszkusz, Tanger, Fez, Szuez, Aleppó stb. kapcsán nem fogalmazódik meg bennünk az igény a legalább a fenti Lukszorhoz hasonló részleges visszaarabításra (pedig Aldzsír milyen remekül festene!) és az átvett formák betűinek megkérdőjelezésére, az én viszontkérdésem az volna, miért éppen a Luxor esetében kellene megtagadnunk a tényt, hogy nyelvünkben a Luxor a nemzetközi forma átvétele, és ezt a meghonosodást parafálta például a Nagy Fehér is?"

Pasztilla