Te az majdnem jó megfogalmazás, csak kicsit pontosítani kell rajta: az ún. piramidológusok, John Taylortól (1859) Benavidesig (1961) csupán azt mondták, hogy mind a két láda belső térfogata egy szabályos, nagyon ősi űrmérték alapján lett elkészítve, ami a "quarter" (=290,94 liter) EGÉSZE (ezért írtam, hogy a Frigyláda külső dimenzióiból, ami zsidó hüvelykben 45x27x27, de amiből le kell venni az 1,8 hüvelykes falvastagságot, s így kapjuk a Frigyláda belső dimenzióit). Nekik az volt a lényeg, hogy mindkettőbe 1164 liter víz fért bele...
Náluk fel se vetődött, hogy a Frigyládát esetleg a kőládában tároltak, csupán a "mértékek" érdekelték őket!

Akiket jobban érdekel ez a tárgykör, ajánlhatok egy régi regényt, amiben benne van még a 19. századi piramis-kutatások nagy lángolása, amikor a kutatók fáklyákkal a kezükben hatolhattak be a piramisba, és ott odamentek mérőeszközeikkel hová csak akartak...


Max Eyth német író és gépészmérnök 1863 és 66 között Egyiptomban élt, ahol Halim pasa főmérnöke volt Kairóban. 1898-ban kiadott egy tudományos regényt, ami 1922-ben magyarul is megjelent "Küzdelem a piramisért" címmel.







A regény főhőse Thinker József doktor annyira fellelkesül Piazzi Smyth skót királyi csillagász eredményein, hogy Egyiptomba utazik a piramis tanulmányozására. A következő párbeszéd Thinker és bizonyos Martens között zajlik le:

Thinker: „A királyi kamra nem sírbolt. A királyi kamrában egy mérték van elrejtve; az ősmérték, melyet a világegyetem felépítésében is megtalálunk.
Mérték? –csodálkozott Martens. Lehet egy mérték olyan fontos, hogy, hogy a világ legnagyobb piramisát építik fel neki?
Hogyan kérdezhet ilyet –válaszolt csaknem ingerülten Thinker. – Mi különbözteti meg a durva, amorf tömeget az alaktól, a szervetlen anyagot a szerves élettől? A mérték. Mivel uralkodik a szellem az anyagon? A mértékkel. Mi ad erőt az embernek a környezete fölött? A mérték. Mi fejlesztette az embert lomha barbárból a szellemek királyává? Ismét és ismét a mérték.”